A sokat emlegetett pozitív gondolkodás – nem szabadna félvállról venni
A pozitív gondolkodásról való diskurzus olyannyira felkapottá vált az elmúlt évek folyamán, hogy óhatatlanul is felszínre törtek az ezzel kapcsolatos sarkítások, „értékhígító” elemek. Éppen emiatt történhetett az, hogy sokan elveszítették az érdeklődésüket a téma iránt, nem veszik komolyan az ezzel kapcsolatos nézeteket, sőt, olyanok is akadnak, akik egyenesen nevetségesnek és életellenesnek tartják a pozitivitást. Ezt a problémát igyekszünk az alábbi sorokban górcső alá helyezni, abban reménykedve, hogy néhány felhőoszlató válaszra lelünk mindeközben.
A pozitivitás negatív oldala
A The British Psychological Society szerint, mára egy virágzó iparág épült a pozitivitás köré – gondoljunk itt a temérdek könyvre, blogra, az internetet elárasztó mémekre. Mindennek ellenére azonban a pozitív gondolkodás a legkevésbé sem tekinthető modernkori jelenségnek, hiszen már olyan nagynevű bölcsek írásaiban is megjelent, mint a tudományok atyjaként ismert görög filozófus: Arisztotelész.
A 2000-es években megjelent Rhonda Byrne által írt bestseller, a The Secret/A titok viszont szinte varázserővel vértezte fel a pozitív gondolkodást. Manapság megjelent a pozitív erőt megkérdőjelezők tábora is. Példaként: Barbara Ehrenreich Bright-sided c. könyvében betekintést nyújt az amerikaiak optimizmusa mögé. Ehrenreich végigvezeti olvasóit a „napfényes szemlélet” 19. századi kezdeteitől a közelmúltbeli szinte kötelező attitűdként kezelt mibenlétéig. Sokan ellenszenvesnek tartják a „bármit meg tudsz valósítani és képes lehetsz elérni” meglátást. Az irracionális optimizmus, és a „negatív” gondolatok kiiktatásával való elfoglaltság azonban az író szerint gyakran önvádhoz és hasonló romboló érzésekhez vezethet.
Hasonlóképpen vélekedik a New York-i Egyetem pszichológiaprofesszora, Gabriele Oettingen is a Rethinking Positive Thinking – A pozitív gondolkodás újragondolásában. Oettingen álláspontja szerint az álmodozók gyakran megmaradnak az álmok szintjén és kevésbé válnak aktív megvalósítókká. Noha az optimizmusról úgy vélekedik, hogy ez segít enyhíteni a kihívásokkal teljes időkben tapasztalt fájdalmas érzéseket, valójában a jövőről való álmodozás frusztrálttá, boldogtalanná teszi az embereket. Új módszerként bevezeti a WOOP kívánság realizáló és szokást megváltoztató stratégiát (wish-kívánság, outcome-eredmény, obstacle-akadály, plan-terv), és olyan módszereket is feltár, melyeket beépíthetünk a mindennapjainkba, hogy a vizualizált jövő ne heverjen parlagon.
A The Upside of Your Dark Side pszichológus szerzői, Todd Kashden és Robert Bisawas-Diener arra is felhívják a figyelmet, hogy bár az éberség, kedvesség és pozitivitás messzire vihetnek bennünket a célmegvalósítások útján, a végéig mégsem juttatnak el bennünket. Mi több: gyakorta előfordul, hogy egyenesen visszatartó erőkként vannak jelen. Különös megvilágításba helyezik az olyan érzelmeket, mint a düh, a szorongás, a bűntudat és a szomorúság. Ezekről ugyanis azt állítják, hogy annak ellenére, hogy az esetek többségében kellemetlen-kéretlen érzelmekként kerülnek képbe, mégis hihetetlenül hasznosak lehetnek. Meglátásuk szerint kulcsfontosságú, hogy az érzelmek teljes skálájához hozzáférjünk, és ezekre reagáljunk is.
Az egészséges pozitivitás előnyei
Az élethez való pozitív hozzáállás fontos, sőt mérvadó, mindaddig, amíg egy egészséges határon belül nyilvánul meg. Hogy miben lehet a segítségünkre? Nos, lássunk néhány kiragadott példát:
a pozitív gondolkodásnak akár élettartam-hosszabbító tulajdonsága is lehet,
az ilyen szemléletű emberek nagyobb eséllyel folytatnak egészséges életmódot,
az optimista emberek korai halálozási aránya majd 20 százalékkal alacsonyabb a pesszimista gondolkodású társaikénál,
erősebbé válik a problémamegoldó készségük,
nagyobb a rugalmasságuk, alkalmazkodó képességük a változások során,
a hangulatingadozásokat következetesebben kezelhetik.
