Ha úgy érezzük, felszaladt ránk némi felesleg, igyekszünk megreformálni étkezésünket, csökkenteni bizonyos élelmiszerek, köztük például a zsírok bevitelét. Pedig, ahogy a fehérjére és szénhidrátokra, úgy a zsírokra is szüksége van szervezetünknek. Ahogy a túl sok, úgy a túl kevés zsírbevétel sem tesz jót a testünknek.
Egy korábbi kutatás alapján azt gondolták a zsírról, hogy nagyban felelős a koleszterinszint megemelkedéséért és a szívre is károsan hat, ezért manapság teljesen száműztük a konyhánkból ezt a remek élelmiszert. Pedig a testünknek nélkülözhetetlen elemek találhatók a „jóféle” zsírokban.
Véletlen lenne, hogy mely helyeken halmozódik fel a zsír a testünkben? Miért kerülnek a zsírpárnák máshová a férfiakon és a nőkön? A tudósok több mint 350.000 ember testösszetételének vizsgálatával fényt derítettek a zsírsejtek törvényszerűségeire.
Főúr, egy konfitált kacsamellet leszszíves… Akár egy kabaréjelent is indulhatna ezzel a mondattal, de valójában egy igen régi múltra visszatekintő eljárást takar a konfitált jelző. És még mielőtt bárki összetévesztené bármi mással, egy francia eredetű, különböző ételek zsírban történő tartósítására utal. De hogyan is lehet ezt elképzelni egy 21. századi konyhában?
Hogyan viselkedik a zsír (olaj, margarin, vaj) hő hatására? Mi a különbség köztük, és milyen tulajdonságok befolyásolják a konyhában betöltött szerepüket? A Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb cikke tudományos magyarázattal, táblázatokkal ad választ arra, mikor, melyiket érdemes használni...