Kétféle férfi létezik azok között, akik eljárnak edzeni: Az egyik csoportba tartozók szeretnek a párjukkal együtt edzeni, míg a másik csoport inkább mindenféle kifogást kitalál, hogy egyedül edzhessen. Vajon melyik csoportnak van igaza?
Ugyan kicsit arrébb van, hogy nem kabát alá, hanem inkább kabát helyett viseljük, a blézer nem hiányozhat a tavaszi kollekcióinkból sem. Nem is hinnéd, milyen sokoldalúan viselhető ez a ruhadarab! Érdemes belőle többfélét beszerezni, mert szuperül variálható!
Hiába a megfelelő folyadékbevitel, a mozgás, a kencék, jó esetben a megfelelő mennyiségű alvás, a bőr öregedése elkerülhetetlen. Sajnos, fiatalabbak nem leszünk, az idő múlása kívül-belül érzékelhető rajtunk. Egy jól sikerült sminkkel viszont sokat javíthatunk a helyzeten. Ám ez fordítva is igaz: egy rosszal pedig annál is többet ronthatunk.
Vannak olyan életszakaszok az életünkben, amikor szinte elképzelhetetlen, hogy valaha is unatkozni fogunk. Máskor pedig alig győzzük gyűjteni magunk köré a feladatokat, mert majd’ megöl minket az unalom. Ha éppen az utóbbi élethelyzetben vagy, találtunk Neked néhány unaloműző elfoglaltságot.
Ha van olyan szerencsés, egyszer minden anya életében eljön, hogy rövidebb vagy hosszabb időt, mondjuk, egy hétvégét külön tölt a gyerkőceitől, férjétől, hogy újra felfedezze, hogy barátnőkkel pihenni néhány napot milyen jó móka!
A tél és a karácsonyi ünnepek elég ellentmondásos időszaknak tekinthetők az emberek életében. Egyrészt a hideg ellenére megvan a maga szépsége és hangulata ennek az évszaknak. Másrészt a nyárral és az ősszel véget ér a napsütötte, vidám és hosszú nappalok sora, ami hát, valljuk be, elég fájdalmasan érint sok mindenkit. A gyerekek is nehezen viselik a bezártságot, hiszen tele vannak energiával, amit a szabad levegőn sokkal egyszerűbb levezetni és kiélni. Így viszont a négy fal közé kényszerülve nem csak nekik, de a szüleiknek is elég nehéz az életük. Hogyan éljük túl a hosszú, téli, sötét estéket?
Rohanunk, futunk, intézkedünk. Hol a családra figyelünk, hol a felettesünk kívánalmait teljesítjük, hol pedig a mindennapi teendőinket intézzük. De hol vagyunk mi? Mennyi időt szánunk magunkra? Valóban önzőség az énidő, és mindez holmi ördögtől való cselekvés? Vagy valami más, ami segít bennünket a stresszlevezetésben és az önismeretben?
Hiába éltem gyermek- és fiatalkoromban kertes házban, a fűnyíróval nem ápoltam túl közeli barátságot. Mit barátságot? Konkrétan semmi közöm nem volt a masinához. Mentségemre legyen mondva, fiútestvérem van, így ő segített be a pázsit karbantartásába édesapánknak.
Épp csak vége a forró hónapoknak, de mintha a nyári szabadságunk meg sem történt volna. Ráadásul beindult az iskola, óvoda, bölcsi, úgyhogy a reggel is csupa rohanás. A délutánok, esték szintén pörgősek, pedig olyan jó lenne néha egy picit megállni és befelé figyelni.
Ha máskor nem is, nyáron azért szeretjük feldobni kinézetünket, körmeinket egy-egy színes lakkal, gyönggyel, csillogó kövekkel. Van, aki ehhez szakember segítségét kéri, míg más a kis vagy éppen sok „énidejét” áldozza fel a házi manikűr oltárán.
Már régóta tervezed, hogy márpedig csapsz egy „énidős” délutánt, megnézed a kedvenc sorozatod kihagyott részeit (khm… ehhez lehet, több délután kell…), felraksz egy haj- és/vagy arcpakolást, levágod, lereszeled, ne adj’ Isten, még ki is lakkozod a körmeid, esetleg a kedvenc magazinodba is beleolvasol. Hát, hajrá…
A pezsgős koccintás, és az év első személyes, telefonos, sms-es BÚÉK-jai után szinte rögtön jönnek az újévi fogadalmak. Hogy az idei évtől majd így, meg úgy, meg ezt, meg azt vagy amazt. Aztán persze ezek a nagy dolgok, igencsak rejtélyes okoknak köszönhetően, elfelejtenek megvalósulni.