2016.10.12. 14:40:31 12695 337

Tényleg jó a nyers étkezés? Van olyan zöldség, aminél biztos, hogy nem!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Te is bizonyára hallottad már, hogy a nyers zöldségek és gyümölcsök sokkal több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a főtt társaik. Ám, ez nem minden esetben van így. Valójában rengeteg tápanyagtól megfoszthatjuk magunkat, ha csak a nyers étkezésre támaszkodunk.

Sütőtök krémleves | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Sütőtök krémleves | Fotó: 123rf.com

Persze, vannak olyan termések, zöldség- és gyümölcsfélék, ahol pl. a C-vitamin tartalom megőrzése szempontjából sokkal jobb, ha semmilyen hő kezelést nem kapnak azok. A zöldsaláták, a nyers gyümölcsök, a csipkebogyó például ebbe a kategóriába tartoznak. Ugyanakkor létezik egy olyan csapat is, amelyeknek jót tesz egy kis főzés vagy párolás, mivel a benne lévő anyagok, antioxidánsok éppen a hőkezelés hatására szabadulnak fel, és akkor válnak elérhetővé a szervezetünk számára, és így szívódnak fel megfelelően. A zsírban oldódó vitaminokra sincs rossz hatással egy kis hőkezelés, de lássuk név szerint, mely zöldségek profitálnak abból, ha megfőzzük őket.

Ahol az A-vitamin a tét: sárgarépa, sütőtök

A sárgarépában és a sütőtökben található béta-karotin, amely az A-vitamin elővitaminja, akkor válik a szervezetünk számára is elérhetővé, ha megfőzzük, megsütjük ezeket. Valószínűleg, hogy a sütőtököt egyébként sem szívesen fogyasztanád nyersen, így adja magát, hogy megsüsd, de jó tudni, hogy ez az elkészítési mód még jót is tesz neki.

Sárgarépás sütik – a változatosság kedvéért>>

Az A-vitamin szuper szépségvitamin, jót tesz a körömnek, a bőrnek és a hajnak is, ezenkívül szemünk egészségét is megőrizhetjük vele. Tök, az ősz színes csodája>>

A likopin jobban elérhető a főtt paradicsomban

A paradicsom egyik értékes antioxidánsa a likopin nevű vegyület, amely a szabadgyökök megkötésében nagy szerepet játszhat. Ehhez az anyaghoz azonban csak akkor juthatunk hozzá, ha lassú főzéssel megbontjuk a paradicsom sejtfalát. A paradicsomos mártások és szószok nem értéktelenebbek a nyers paradicsomnál, igaz, ekkor a C-vitamin tartalmát feláldozzuk a piros gyümölcsnek, de szerencsére ehhez a vitaminhoz nagyon sok forrásból hozzájuthatunk.

Szelén és kálium gombából!

Főve, sütve vagy párolva – szinte mindegy, ám a gombában található szelén és kálium sokkal jobban hasznosulhat a szervezetünkben, ha hőkezeljük a finomságot. Ezenkívül jó fehérje forrás is, és egészen alacsony a kalória tartalma.

A spenótban nem sérül a vas és a folsav

Spenótos lasagneSpenótos lasagne

Ha megfőzzük a spenótot a benne található vas és folsav mennyisége nem fog csökkenni, ugyanakkor el kell ismerni, hogy főzve vagy párolva sokkal többet el tudunk belőle fogyasztani, mint nyersen – és szerintünk így még finomabb is.

Cikkajánló: Miért kerüljön sóska és spenót az asztalra?

A spárgát is főzve fogyaszd!

Nem kell túlfőzni, de a C-vitaminon kívül szinte az összes zsírban oldódó vitamin és ásványi anyag jobban tud hasznosulni a spárgából, ha egy kicsit blansírozod vagy párolod. A-, B-, E-vitamin, folsav, cink, szelén – mind nagyon hasznos anyag, ami a főt spárgában is ott van, sőt, a szervezet könnyebben fel tudja venni, és finomabb is, mintha nyersen fogyasztanád. Azt a kis C-vitamint meg majd magadhoz veszed friss citrusokból és más gyümölcsökből.

Ezeket inkább nyersen vagy közel nyers állapotban edd!

A brokkoliban, vízi tormában, fokhagymában, hagymában található tápanyagok és vegyületek hő hatására csökkennek. Ezeket inkább nyersen együk, vagy csak nagyon rövid ideig hőkezeljük és válasszuk a kíméletes párolást illetve vízgőzt, a fokhagymát pedig inkább a főzés végén adjuk hozzá az ételhez, ne az elején.

Forrás: hazipatika.hu, wikipedia.org, mindmegette.hu

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Fejfájás, mi páncélba zár – Amit tudnod kell a leggyakoribb kínzó tünetről

Hol húzódik a határ az ártalmatlan és a veszélyes fejfájás között? Mikor van okunk aggodalomra – és hogyan enyhíthetjük a mindennapjainkat megkeserítő tünetet?

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?