2018.05.03. 14:30:58 8827 230

Nagyszabású náci műkincsrablás részleteit tárják fel egy online adatbázissal
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az örökösök és közintézmények összefogásával nyilvános online adatbázist fejlesztettek Németországban az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablás, a legendás Mosse-gyűjtemény ügyének feltárására. A néhai berlini lapkiadó, Rudolf Mosse (1843-1920) több ezer darabból álló műgyűjteményének sorsát szerdától lehet kutatni az új portál segítségével.

Szobor, műkincs - illusztráció - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Szobor, műkincs - illusztráció

Rudolf Mosse a német nemzetállammal együtt létrejött egységes piac révén kiépített sajtóbirodalmával gazdagodott meg a 19. század utolsó harmadában. A német zsidó üzletember szenvedélyes műgyűjtő volt, berlini belvárosi palotája szinte roskadozott a festményektől, szobroktól és ókori műalkotásoktól, ezért az épületet művészkörökben Mosseum néven emlegették. Gyűjtötte például a jelenkorban is világhírű Max Liebermann és Franz Lenbach képeit.

A gyűjtemény túlélte alapítója halálát, de a náci hatalomátvételt már nem, a családot kiszorították az országból, vagyonukat elkobozták, a műkincseket elárverezték. A Mosse-gyűjtemény széthordása így az egyik legnagyobb szabású náci műkincsrablási ügy lett. Az alkotások sorsának feltárására egyedülálló módon az örökösök és német közintézmények közösen vállalkoztak, és Mosse Art Research Initiative (Mosse műkincskutatási kezdeményezés - MARI) néven megalapítottak egy kutatócsoportot, amely az egyik berlini tudományegyetem, a Freie Universität szervezeti keretében hangolja össze az együttműködést.

A többi között az örökösöket összefogó amerikai Mosse-alapítvány és a berlin-brandenburgi kulturális örökséget kezelő német állami alapítvány (Stiftung Preussischer Kulturbesitz - SPK) együttműködésével indították el a mari-online.de cím alatt működő portált is, amely bemutatja a munka eddigi eredményeit, lehetőséget ad a bekapcsolódásra, és a kezdeményezők szándéka szerint az emlékezetkultúra fejlesztéséhez is hozzájárul.

A portál szerdai bemutatóján elmondták, hogy eddig 115 műkincs sorsának felkutatását kezdték el, és 68 alkotásról találtak használható nyomokat, közülük egyelőre 30-ról töltötték fel az összes adatot a portál adatbázisába. A tavaly elkezdett kutatómunkával nyolc alkotást már meg is találtak, például a bécsi Belvedere múzeumban, az amerikai New York államban fekvő Canajoharie-ben működő Arkell múzeum gyűjteményében, vagy magántulajdonban - emelte ki Meike Hoffmann művészettörténész, a MARI koordinátora a Jüdische Allgemeine című berlini lap beszámolója szerint.

További kilenc műkincset az SPK gyűjteményében találtak meg még 2015-2016-ban, a MARI megalapítása előtt. Ezeket mind visszaszolgáltatták az örökösöknek, és három alkotás ügyében sikerült megállapodni a visszavásárlásról, hogy az SPK kiállíthassa az általa működtetett berlini múzeumokban.

Az egyik ilyen műkincs Reinhold Begas német szobrász Susanna című munkája, amely a német főváros egyik legrangosabb kiállítóhelyén, az Alte Nationalgalerie-ben látható. A nagyméretű neobarokk márványszobor a második világháború végén a Szovjetunióba került, az akkori Leningrádban - Szentpéterváron - állították ki a nácik legyőzése után összegyűjtött "trófeák" között, majd a kilencvenes évek elején visszakerült Berlinbe. Az alkotás mellett szerdától egy külön információs tábla tájékoztatja a látogatókat a műkincs történetéről és a MARI-projektről.

A kezdeményezés célja nem az, hogy bárkit is kikiáltsanak bűnösnek, csupán "tisztelegni akarunk Rudolf Mosse előtt, német polgárként érzett büszkesége, német vállalkozóként elért sikerei és nagylelkű társadalmi felelősségvállalása előtt" - mondta Roger Strauch, az örökösöket összefogó alapítvány vezetője.

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Szépítsd a kerted, töltsd fel a lelked

A kert és a kertészkedés fizikai és mentális egészségre gyakorolt számos pozitív hatásáról már többször értesülhettünk. Van azonban a kertekben valami misztikus szépség, valami őserő, amelynek mi magunk is alkotóivá, formálóivá válhatunk. Hihetetlen élmény gyönyörködni a munkánk szó szerinti és átvitt értelmű gyümölcsében és pompájában, elégedetten és elérzékenyülten mustrálni a kertünkbe varázsolt parányi paradicsomi hely folyamatosan megújuló szépségét.

Megéri-e beépíteni a tetőteret?

Egy korszerű elvárásoknak minden szempontból megfelelő, komfortos padlástér kialakítása sokak számára kívánatos megoldásnak bizonyul. A kialakítás igényét illetően több cél lehet a mozgatórugó. Ugyanakkor az akadályozó tényezőkkel is szembe kell nézni, optimális esetben még a szakemberrel való szerződéskötést megelőző szakaszokban, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések.

Mutatjuk, mely országokba költözik a legtöbb magyar ember

Az egyik legnépszerűbb globális adatplatform, a Statista kimutatásai szerint az elmúlt évben a külföldre költözés főbb motivációi a jobb munkahely találása, a partner országában való új élet kezdése, valamint a továbbtanulási célok voltak. Mindezek mellett ugyanakkor kulcsszerepet játszott a célországtól remélt jobb életminőség, a személyes kihívások és komfortzóna feszegetések, a kaland- és felfedezésvágy. Sokakat pedig a klasszikus tiszta lappal kezdés vágya terelt egy idegen országba, emellett akadtak olyanok is, akik a nyugdíjas éveiket kívánták egy régen kiszemelt helyen tölteni. De vajon milyen szándékok állnak a magyar emberek külföldre költözésének hátterében?