Mit tegyünk, ha a gyerek „unatkozik”? – Az unalom, mint a kreativitás motorja
„Anyaaa, unatkozooom!” – ismerős mondat? Sok szülő rögtön kapkodni kezd: játékot keres, programot ajánl, képernyőt kapcsol. Pedig az unalom nem ellenség. Sőt! A gyerekkori unalom a belső világ felfedezésének, a kreatív gondolkodásnak és az önálló problémamegoldásnak az egyik legtermészetesebb kiindulópontja.

Miért fontos, hogy néha unatkozzon a gyerek?
Elkezdi saját magát szórakoztatni
Ha mindig készen kapja az impulzusokat, nem tanul meg „kreatívan unatkozni”. De ha hagyjuk „semmit tenni”, idővel előveszi a fantáziáját – rajzol, szerepjátékot talál ki, épít, vagy csak gondolkodik. Ez a fajta játék fejleszti leginkább az alkotóképességét.
Önállóságra nevel
A gyerek megtanulja, hogy nem mindig másoktól kell várni az élményt. Ez az egyik legjobb „életleckéje” a későbbiekre is.
Fejlődik a türelem és a koncentráció
Az unalomból fakadó tevékenységek gyakran elmélyülést igényelnek – például amikor kitalál valamit, és meg is valósítja. Ez edzi a kitartást és az odafigyelést is.
Mit tegyünk tehát szülőként?
Ne pánikoljunk!
Ha a gyerek unatkozik, az nem azt jelenti, hogy rosszul neveljük. Néha egyszerűen csak pihen az agya. Ez teljesen rendben van.
Ne oldjuk meg helyette!
Ehelyett kérdezzük meg: „Mit tudnál most magadnak kitalálni?”, „Mihez lenne kedved, amihez nem kell sok minden?” Így irányt adunk, de nem vesszük el a döntés lehetőségét.
Adjunk lehetőséget a szabad játékra
Ne legyen mindig betáblázva a nap – kell helye a spontaneitásnak is! Egy unalmasnak induló délutánból lehet a legizgalmasabb „kincskeresős kaland” vagy „papírszínházi előadás”.
Legyünk türelmesek!
Az unalom átmeneti állapot – egyfajta csend, amiből valami születik. Ha mindig kitöltjük, nem lesz helye a kreatív szikrának.
Összefoglalva: az unalom nem „hiba”, amit ki kell javítani, hanem egy értékes kiindulópont. A gyerek fantáziája a legjobb társasjáték – csak egy kis időt és bátorítást kér. És ki tudja… talán egy nap épp az unalom szüli a jövő feltalálóját.