Milyenek vagyunk, ha „a szerelemnek múlnia kell”? – Mert nem szerelmi bánkódunk egyformán
Életében legalább egyszer mindenkit ér szerelmi csalódás. A szerencsésebbek már óvodában „letudják” a dolgot, és a szerelmi életük utána csodásan alakul. Ők viszonylag kevesen vannak, hiszen a többségünk általában nem elsőre találja meg a hercegét/hercegnőjét. Rögös út vezet az igaziig, szerelmi bánatokon, csalódásokon át.
És azt tudtad, hogy nem mindenki ugyanúgy éli meg dolgozza fel, ha megbántják, ha szakítanak vele, vagy ha éppen ő szakít? Nincs két teljesen egyforma eset, de azért 4 típust el tudod különíteni egymástól az szerint, ki hogyan éli meg a szerelmi bánatot.
Van, aki mérges. Nem, itt most nem arra gondolunk, hogy valaki kétszer-háromszor elismétli, hogy a „Macska rúgja meg!”, és már el is múlt a szerelmi bánat. Sokkal inkább arról, amikor valakiből a csalódás, az őt ért bántás fortyogó dühként tör elő. Nem bír, és talán nem is akar viszonylag nyugodtan beszélni az exéről, a vele kapcsolatos dolgokról. A benne élő bosszúvágyról ne is beszéljünk, elégedettséggel töltené el, ha a másiknak finoman szólva, nem a legjobban alakulna a sorsa. Ha ez az állapot csupán pár hétig, hónapig tart, és lecsillapodnak a kedélyek, nincs nagy baj. Ám ha évekig húzódik, akkor bizony akár szakembert is érdemes felkeresni.
A teljes ignorálás! Akad, akinek csakis úgy megy a felejtés, ha teljesen kitörli a másikat az életéből, mindennapjaiból és amennyire lehet, az emlékezetéből is. Mi sem természetesebb, hogy a közösségi média felületeiről lekerülnek a közös fotók, közös emlékek, és a kedvenc éttermet, kedvenc, természetesen közös helyszíneket is elkerüljük. Probléma abban az esetben lehet, ha közös volt a barát kör is. Akkor jön az osztozkodás!
Akik számára ez egy lehetőség! Természetesen ők is bánkódnak, hogy vége, elmúlt, hiszen senki sem úgy ugrik bele egy kapcsolatba, hogy akkor ennek majd egyszer vége lesz. Ám vannak, akik igyekeznek levonni a tanulságokat, tanulni a saját és a másik hibáiból és optimistán tekint a jövőbe, bízik abban, hogy a jövő szebben, jobban alakul majd. Nincs benne harag az egykori szerelme iránt, és igyekszik jó kapcsolatot is ápolni vele.
Akik túlidealizálják! Úgy érzik, soha nem találnak majd olyan partnert, mint az előző párja. Nem veszi észre a hibákat, sem a saját, sem a másik tetteit, viselkedését illetően. Ha nincs mellette a megfelelő ember, emberek, nehezen lábal ki a bánatból, hiszen mindig az újrakezdésben bízik.
Forrás: miss.at
