Le a cukorral! – Hogyan ne egyél belőle többet a kelleténél?
Egy falat csoki még ártatlan öröm. A gond ott kezdődik, amikor az „egy falat” észrevétlenül egy egész táblává válik. A cukor különleges helyet foglal el az életünkben: jutalmaz, megnyugtat, feldob – majd gyorsan újra kéri magát. Nem az a kérdés, hogy teljesen ki kell-e iktatni, hanem az, hogyan lehet nem túlzásba vinni.
A cukorcsapda működése
A cukor az agy jutalmazó központját aktiválja, ezért érezzük magunkat tőle hirtelen energikusnak és boldognak. Ez az állapot azonban rövid ideig tart, és amikor elmúlik, fáradtság és újabb sóvárgás követi. Tipikus helyzet, amikor egy édes reggeli után már délelőtt éhesnek érezzük magunkat, délután pedig elkerülhetetlennek tűnik egy süti vagy csoki.
Nem mindig ott van, ahol keresed
Sokan úgy gondolják, hogy akkor esznek sok cukrot, ha édességet fogyasztanak, pedig a legtöbb cukor észrevétlenül kerül a szervezetbe. Egy ártatlannak tűnő gyümölcsjoghurt, egy „fitnesz” szelet vagy egy ízesített kávé is komoly mennyiséget tartalmazhat. A probléma nem az, hogy ezeket esszük, hanem az, hogy nem tudunk róluk, így könnyen túlcsúszunk a határon.
A hirtelen megvonás ritkán működik
A „holnaptól semmi cukor” típusú elhatározások általában kudarcba fulladnak. A szervezet és az agy tiltakozik, a vágy pedig még erősebb lesz. Sokkal hatékonyabb, ha fokozatosan csökkented a mennyiséget: először az édes italokról mondasz le, majd kisebb adagokat eszel, végül pedig hozzászoksz a kevésbé édes ízekhez. Idővel ugyanaz a sütemény már túl gejlnek fog tűnni.
Az igazi éhség és a cukorvágy nem ugyanaz
A cukor utáni sóvárgás gyakran nem édességigény, hanem energiahiány jele. Ha az étkezéseidből hiányzik a fehérje, a rost vagy a zsír, a tested gyors megoldást keres, és a cukor a legegyszerűbb válasz. Egy tartalmas reggeli vagy ebéd után sokkal ritkábban jelentkezik az a késztetés, hogy „valami édes kellene”.
Amikor nem az éhség beszél
Sokszor a cukor nem a gyomornak, hanem a léleknek szól. Stresszes nap végén, unalomból vagy jutalomként nyúlunk édességhez, mert gyors megkönnyebbülést ad. Ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra, és feltenni a kérdést: valóban éhes vagyok, vagy csak valami mást pótolok? Ha nem ennél meg bármi mást, csak az édességet, akkor valószínűleg nem a tested kér enni.
Adj időt a vágynak
A cukor utáni sóvárgás ritkán állandó, inkább hullámokban jelentkezik. Ha nem reagálsz azonnal, gyakran magától is csillapodik. Egy pohár víz, pár perc séta vagy akár fogmosás is segíthet átbillenteni a pillanatot. Meglepően sokszor kiderül, hogy nem is volt akkora szükség arra az édességre.
Ne csinálj belőle ellenséget
Minél inkább tiltott dologként tekintesz a cukorra, annál nagyobb hatalma lesz feletted. A bűntudattal elfogyasztott édesség szinte mindig további evéshez vezet. Sokkal egészségesebb hozzáállás, ha megengeded magadnak, de tudatos döntésként. Egy nyugodtan, élvezettel elfogyasztott desszert kevesebb kárt okoz, mint egy titokban, kapkodva megevett adag.
Az egyensúly a valódi cél
A cukor nem ördögtől való, csak könnyű túlfogyasztani. Ha figyelsz arra, mit és miért eszel, ha nem akarsz tökéletes lenni, és nem hagyod, hogy az édesség irányítson, már sokat tettél magadért. A cél nem az, hogy soha többé ne egyél cukrot, hanem az, hogy ne ő döntse el helyetted, mikor és mennyit eszel.
