Ki az úr a "háznál?" – A harag kezelhető
A harag érzelmi jelenségével minden ember óhatatlanul szembe találja magát élete folyamán. A negatív érzések miatti belső feszültség kis ideig akár motiváló hatású is lehet, amennyiben megoldást enged találni az aktuális problémás helyzetre. A túlzott harag ugyanakkor könnyen válhat a magas vérnyomás, kusza gondolkodás vagy éppen meggondolatlanul kimondott szavak előidézőjévé.
A vélt vagy valós alapú harag egyes értelmezések szerint olyan bosszús indulattípus, melyet valamilyen sérelem és igazságtalanság kelt fel az egyénben. Éppen ezért „tüzes” természetűként értelmezhető, melyre tanúk lehetnek az olyan kifejezéseink, mint példaként: a fellobban, haragra lobban, felpaprikázott állapotba kerül, r/lobbanékony, feltüzelt. József Attila egy versében pedig így fogalmaz: „A harag tüzet kér s ellép.”
A harag napjainkban
A kimutatások szerint (Gitnux) a mai 14 és 21 év közötti fiatalok több mint fele már tapasztalt kontrollálatlan haragot. Ám a felnőttek sem mentesültek ez alól, hiszen 9 százalékuk esetében alapproblémaként van jelen, ami miatt nagyobb hajlandóságot mutatnak az erőszakos megnyilvánulásokra. Fény derült arra is, hogy minden ötödik ember nehezen tudja kordában tartani a dühét – sokak szerint mindezért leginkább a munkahelyi stressz a felelős. Sajnos a legelszomorítóbb tények között azt is meg kell említenünk, hogy a közúti balesetek 66 százalékát az agresszív vezetés okozza. Ami a nemeket illeti: a férfiak nagyobb valószínűséggel adnak hangot a dühkezeléssel kapcsolatos aggodalmaikról, mint a nők. Fontos a kontrollálatlan harag minél előbbi – szakember általi – kezelése, mivel a kezeletlen harag legalább 50 százalékkal megnövelheti a stroke kockázatát.
Az American Psychological Association (APA) nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy kulcsfontosságú a harag uralása még azelőtt, hogy ez a kiszámíthatatlan, hullámzó, erőteljes érzelem átvenné az irányítást fölöttünk.
Hogyan lehet kontrollálni a haragot?
Még a múló bosszúságként megnyilvánuló érzelmek is ideiglenesen megfoszthatnak bennünket a lelki békétől és nyugalomtól. Ám amíg ezeket irányítani tudjuk, addig nincs különösebb gondunk. A probléma akkor lép igazán képbe, amikor kicsúszik a kezünkből az irányítás – akár személyes, akár munkahelyi okokról esik szó. Szerencsére van néhány megoldás, melyekkel nem válunk ezen visszahúzó érzelmi állapot kiszolgáltatottjaivá.
A harag- és dühkezelés több szempontból is mérvadó, hiszen ezáltal csillapítható a belül tomboló negatív érzelem, ugyanakkor az okozott fiziológiai reakciók egyaránt. Azt már az első körök megtétele előtt szükséges elfogadni, hogy sem a haragot kiváltó külső és belső tényezőket nem tudjuk teljesen kiiktatni az életünkből, sem pedig a bennünket esetlegesen feldühítő embereket nem áll módunkban megváltoztatni. Amin biztosan dolgozhatunk, javíthatunk, az a reakcióink feletti kontroll. Ehhez viszont fontos kidolgozni olyan személyre szabott stratégiákat, melyek segítenek átbillenteni a nehéz és frusztráló helyzeteken és állapotokon. Ilyen lehet:
a relaxáció (pl. légzéstechnika, ellazító zene hallgatása, a „megnyugszom” öncsillapító szó ismétlése stb.),
a megnyugtató, izom-ellazító, lassú jógaszerű gyakorlatok végzése,
a gondolkodásmód és hozzáállás pozitív irányba terelése, megváltoztatása – ez azért kulcsfontosságú, mert dühös állapotban hajlamosak lehetünk elrugaszkodni a racionális gondolkodástól, felnagyíthatjuk és túlzottan drámaivá formálhatjuk a helyzetünket),
folyamatosan emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a düh nem megoldást kínál, hanem rombol,
ugyanakkor a helyes szavak, a megfelelő kommunikáció alkalmazása is rendkívül hasznos lehet ezekben a szituációkban.
