Jó áron vettem? - Fast fashion: környezetszennyező divat
Tudatosan, vagy kevésbé tudatosan, de az életünk szerves része, a mindennapjaink célpontja, mellékszála, átfutó megállója egy-egy fast fashion címkét viselő márka üzlete. Könnyen, gyorsan, viszonylag elérhető áron, tálcán kínálják nekünk a divatot. Mi pedig örülünk neki, hiszen a dizájner márkák megfizethetetlenek, csinosnak és trendinek lenni viszont jó – sőt társadalmi, olykor munkaköri elvárás is.
Ám amikor újabb ’basic’ alapdarabbal bővítjük a szekrényünk tartalmát, behúzunk egyet ismét a környezetünknek. Szóval, hogy is van ez...? A Fast Fashion üzletpolitika lényege, hogy a gyorsan, könnyen kezeid közé kerülő, gyorsan, könnyen változó trendek alapján készült holmikat szolgáltatja. Elérhető áron, ennek köszönhetően nem túl tartós minőségben juthatsz menő darabokhoz (- szóval nem is biztos, hogy olyan olcsó a ruházkodásod, ha mindent összeadsz..). Mik a hátul ütök? Reméljük, ráérsz, mert van egy pár.
Hónapok alatt a kukában landol
Ráadásul több okból is. Egyrészt, mert manapság egy szezonban sokszor kétszer – háromszor is változik a szélirány a trendek terén. Ami ma tökre menő és divatos, az úgy egy hónap múlva már nem aktuális, idejét múlt, lejárt. Másrészt, ha még el is határozod, hogy oké, ez tetszik, megvettem, de rongyra fogom hordani – akkor sem lesz rajtad tovább, mintha a mainstream divat vonatjára váltottál volna jegyet. Ugyanis pikk pakk tönkremegy. A naci varrása elenged, az anyag kifoszlik, a póló megcsavarodik az első mosásnál. Szóval kuka. És bár nem tart ki sokáig, lebomlani rettentő lassan fog, addig pedig a helyet foglalja a bolygón.
Vízből van a ruhád
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának mérése szerint kb. 3000 liter víz felhasználására van szükség egyetlen póló elkészítéséhez. Ez, amellett, hogy szárazság kínoz számos területet és tengernyi ember éli szinte ivóvíz nélkül a mindennapjait, még ráadásul évente 2,5 milliárd tonna szennyvíz kitermelését is jelenti.
Ráadásul hiába
Az hagyján, hogy a te pólód is ennyi víz felhasználásával készült, de még ráadásul az a 85% termelési fölösleg is, ami a megsemmisítésen végzi. Ugyanis a legyártott holmiknak 85, igen, 85% -a egyszerűen megy a kukába, anélkül, hogy bármikor bármi haszna lett volna.
Ázsia, mérgében…
…bár azt mondhatnánk, hogy változtatást kezdeményez. De nem, Ázsia a mérgében fürdik. Mindannyiunk mérgében. A ruhaipari cégek ártalmatlanítás nélkül engedik a folyókba vegyi anyagoktól, mérgektől sűrű szennyvizüket. Az ívóvíz mérgezővé válik, ami az élővilág pusztulásához és a különböző betegségek (például a rák) döbbenetes mértékű megugrásához vezet.
Zajlik mindez a büntetés leghalványabb esélye nélkül…
Hiszen a fast fashion fő képviselői (bár a különböző márkák többnyire egy kézben futnak össze) nem maguk gyártanak, hanem beszállítóktól rendelnek. Emiatt nem vonhatók érdemben felelősségre. Együtt érző nyilatkozatokat tesznek, pozitív kicsengéssel, illetve maguk javára fordítják a visszhangot: kihoznak egy-két „bio”, „öko” és „100% természetes” kollekciót. Ugyanannyi, ha nem több vízfogyasztással. Szennyvíz kitermeléssel. Vegyi anyag felhasználással. A keletkezett mérgek ellenőrizhetetlen természetbe engedésével.
Szóval, szép a pólód. Ugye nem új?