Hogyan töltsd újra az energiaraktáraidat a hétköznapokban?
Ismerős helyzet, amikor délután háromkor úgy érzed, mintha kifogytál volna a szuflából? A kávé már nem hat, a feladatlista viszont egyre csak hosszabb. Ilyenkor hajlamosak vagyunk átgázolni a fáradtságon, és estig robotpilóta-üzemmódban tenni a dolgunkat. De mi lenne, ha inkább megtanulnánk időben újratölteni az energiaraktárainkat? Nem nagy dolgokra gondolok – csak apró szokásokra, amelyek segítenek túlélni a rohanós hétköznapokat.

Szünet
Régóta rájöttem, hogy a folyamatos görgetés a telefonon nem pihenés, hanem inkább újabb zaj a fejemben. Sokkal jobban működik, ha tartok egy tízperces szünetet: elmegyek sétálni a ház/iroda körül, vagy csak leülök egy teára, telefon nélkül. Ez a kis kikapcsolás olyan, mintha újraindítanám magam – frissebben tudok visszatérni a munkához.
Evés-ivás
Az is rengeteget számít, hogy mit eszünk napközben. A gyors nassolás, a péksütemény vagy a cukros snack pillanatra feldob, de hamar újabb fáradtságot hoz. Sokkal jobb választás egy marék dió, egy alma, vagy akár egy joghurt. Ezek nem csapják be a szervezetet, hanem tényleg adnak energiát. És persze a víz! Gyakran összekeverjük a szomjúságot a fáradtsággal. Én például mindig tartok az asztalomon egy üveg vizet – ha fáradtnak érzem magam, először abból kortyolok.
Mozgás
A mozgás is kulcs. Nem kell edzőtermi órákra gondolni – elég, ha a lift helyett lépcsőzöl, vagy a buszról egy megállóval előbb szállsz le. Ez a kis extra aktivitás felpezsdíti a vérkeringést, és sokkal éberebb leszel.
Tervezett pihenés
És végül ott van a tudatos pihenés. Nem kell mindig produktívnak lenni. Egy rövid szieszta, egy fél óra olvasás, vagy csak az, hogy leülsz és kinézel az ablakon – mind-mind olyan apró feltöltődések, amelyek nélkül sokkal nehezebb átvészelni a mindennapokat.
Az energiaraktáraink nem végtelenek. Ezért érdemes napközben is figyelni magunkra, és beiktatni azokat a kis szokásokat, amelyek segítenek visszanyerni az erőt. Mert a hétköznapi rohanásban néha éppen az a legnagyobb luxus, ha megállunk egy pillanatra, és engedjük magunkat feltöltődni.