Ez az oka annak, hogy nem tudsz lekattanni a közösségi médiáról!
Hírcsatornáink személyes varázsunk megjelenítési - illetve (ön)fényezési - felületeként is funkcionálhat. Ez és mások megosztásai pedig erősen befolyásolják a saját magunkról és a világról alkotott elképzelésünket.
A közösségi média olyan csatornák sokaságából áll, amelyek mind lehetővé teszik a korlátlan ideig tartó böngészést. A képek és videók sokasága pedig teret nyújt a szépség összehasonlításának. Sokan szeretnénk azt hinni, hogy immunisak vagyunk a közösségi média intelligens algoritmusaival szemben, de nem tudunk teljesen megszabadulni a lájkok és a megosztások által kiváltott dopamin utáni vágy hatására ezektől a felületektől.
Bármennyire is kritikus a gondolkodásunk vagy szilárd az önképünk, akkor is nagy valószínűséggel töltünk az indokoltnál tölt időt a posztok böngészésével, hiszen ránk is hat a dopamin hatására aktiválódó neuronok kémiai reakciója. Ennek során az aktuális aktivitást pozitív megerősítéssel társítja az agyunk.
Az önbecsülés és a közösségi média
Önbecsülés serdülőkorban formálódik, ilyenkor vagyunk a legsebezhetőbbek. Nem csoda, hogy az önbizalomhiányos (problémás bőr, súlyproblémák, stb.) fiatalok a mobiljaik mögé rejtőznek, azonban ezzel pont, hogy a problémát mélyítik el.
Az informatikai és online világ béli jártasság jellemzően torzítja felfogásunkat. A használható szűrők hamis valóságát kezdjük el elkerülhetetlenül kergetni, így nem csoda, hogy a közösségi oldalakon sokak által követett személyekhez hasonló adottságokat szeretnének maguknak plasztikáztatni, majd csalódnak, hogy nem (úgy) valósul meg a beavatkozás.
Az alkalmazás használata során remekül megvalósul az ismétlődő expozíciós hatásként ismert pszichológiai jelenség, amely a gyakoriságon alapul. Azaz minél többször látunk valamit, annál könnyebben fogadjuk el normaként. Pl. a korábban viccesnek tartott túlzottan felfújt ajkak válnak egyre vonzóbbá.
Bár a potenciálisan ártalmas tartalmak mellett illő megemlíteni az ilyen platformok közösségépítő szerepét is, ahol a hasonló problémákkal szembesülők kaphatnak végtelen megerősítést sorstársaiktól.
A különböző platformok torzító hatásai
A felhasználók mentális egészségének felmérése során megdöbbentő tények kerültek nyilvánosságra:
A TikTok és a Snapchat használata depressziós tüneteket idézhet elő a 35 év felettiek körében. A videók gyors egymásutánisága ráadásul időérzékünket is összezavarja, amellett, hogy lassan képtelenek leszünk elkülöníteni egymástól a fikciót a valóságtól.
Az Instagram által kínált szűrők és felület irreális elvárások kifejlődését teszik lehetővé a szépséget előtérben tartók körében: Pl. a brit tinédzserlányok 13,5 százaléka az Instagram használatát nevezte meg gyakoribb öngyilkossági gondolataik forrásaként, míg egy másik tanulmány kontrollcsoportjának 17 százaléka hozta összefüggésbe étkezési zavaruk súlyosbodását az alkalmazással.
A Youtube videómegosztó platform tűnik a kevésbé ártalmas szórakozási és informálódési lehetőségnek, mivel alaposabb és hasznosabb tartalmak kerülnek a közönség szeme elé, valamint itt könnyebb rátalálni a hiteles szakértők útmutatásaira.
Forrás: www.allure.com
