Édesítés másképpen: amit az agávészirupról tudni érdemes
Az agávészirup általános megítélése kedvezőbb a cukorénál, pedig ha tüzetesen megvizsgáljuk az összetételét és az előállítási körülményeit, egy sor minőségi, egészségi és fenntarthatósági dilemmával szembesülünk.
A Mexikóból származó agávészirup a 90-es években jelent meg a boltok polcain, és az egészségtudatos fogyasztók – különösen a vegánok – azóta is előszeretettel használják alternatív édesítőszerként, a méz növényi alapú helyettesítőjeként. Az agávészirup döntően cukrokból (főként fruktózból), illetve mintegy egynegyed részben vízből áll. Bár azonos édesítőerő mellett kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a kristálycukor, magas fruktóztartalma egészségi kockázatokat is hordozhat. Ökológiai szempontból sem egyértelműen előnyös: a hosszú szállítási útvonal és a műanyag csomagolóanyag komoly környezeti terhelést jelent még úgy is, hogy a gyártók többsége már jelentős arányban újrahasznosított műanyagot használ. A növényvédőszer-maradékokra, valamint a perklorátra és klorátra irányuló laborvizsgálatok ugyanakkor minden esetben kifogástalan eredményt hoztak.
Az Ökotest legújabb felmérésében 18 bio minősítésű agávészirupot vizsgált meg. A teszt egyik központi kérdése az volt, hogy a termékeket felhígították-e olcsóbb, idegen cukrokkal. Az agávé feldolgozása során az ananászra emlékeztető tőből (spanyolul: piña) kinyert, kezdetben alig édes lé az ipari hidrolízis során válik édessé, amikor az inulin nagyobb részt fruktózra, kisebb részben glükózra bomlik. Az értékelés során a mexikói szabványt vették alapul, amely szerint az autentikus agávészirup fruktóztartalmának legalább 60, glükóztartalmának pedig legfeljebb 12%-nak kell lennie. A glükóz-fruktóz arány eltérése idegen szirupok hozzákeverésére utalhat, ezért a szabványnak nem megfelelő termékeket negatívan értékelték. Azt is hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez önmagában nem tekinthető perdöntőnek, mivel a hamisítás kimutatása több, összetett analitikai módszert igényel.
A teszteredmények végül összességében kedvezőek lettek, számos termék – köztük a dmBio, az enerBio és a Dennree szirupok – „nagyon jó”, míg az Allos és a Bio Zentrale „jó” minősítést kaptak, és egyik termékben sem mutattak ki nem kívánatos szennyező anyagokat.
Forrás: Nébih
