2017.02.09. 08:00:21 12044 310

A túl sok ülés és a túl kevés testmozgás gyorsíthatja az öregedést
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A naponta több mint tíz órát ülő és kevés fizikai aktivitást végző idősebb nők sejtjei gyorsabban öregednek, mint azon társaiké, akik kevesebbet ülnek és többet mozognak napközben - állítják a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem orvostudományi karának szakemberei.

A helyes ülés | Fotó: 123rf.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com A helyes ülés | Fotó: 123rf.com

Az American Journal of Epidemiology című folyóirat internetes oldalán közölt eredmények szerint a napjában kevesebb mint 40 percnyi - mérsékelttől az erőteljesig terjedő - testmozgást végző és több mint tíz órát ülő nőknek rövidebb telomereik vannak, mint aktívabb társaiknak - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A telomer a DNS-t "becsomagoló" makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.

A folyamatot azonban felgyorsíthatják bizonyos egészségi és életmódbeli tényezők, úgy mint az elhízottság és a dohányzás. A rövid telomerek a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz és bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatával vannak összefüggésben.

"Tanulmányunk szerint az ülő életmód gyorsítja a sejtek öregedését. A valódi életkor nem mindig egyezik a biológiaival" - mondta a tanulmányt vezető Aladdin Shadyab, az egyetem doktori hallgatója.

A vizsgálat csaknem 1500 idős, 64 és 95 éves kor közötti nő bevonásával készült, akik a Women's Health Initiative (WHI) elnevezésű nagyszabású amerikai vizsgálat résztvevői voltak.

A résztvevőkkel kérdőíveket töltettek ki és hét egymást követő napon át mérőműszert viseltek magukon a sétálással és alvással töltött órák alatt, hogy a szakemberek nyomon kövessék a mozgásukat.

Az eredmények szerint a napjában több mint tíz órát ülő és kevés testmozgást végző idősebb nők sejtjeinek biológiai életkora nyolc évvel magasabb, mint aktívabb társaiké.

Shadyab szerint ugyanakkor azoknál a nőknél, akik hosszú időt töltöttek ülve, de legalább 30 percnyi testmozgást végeztek naponta, nem észlelték a telomerek gyorsabb rövidülését.

A szakember szerint további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy milyen összefüggésben van a testmozgás és a telomerek hossza a fiatalabb nemzedékek, valamint a férfiak esetében.

Forrás:MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.