A széles körben használt emulgeálószerek károsíthatják a bélrendszer gátfunkcióját
Egy nemzetközi tanulmány modern bélmodellek és állatkísérletek segítségével világít rá az élelmiszer-emulgeálószerek és az allergiás betegségek növekvő száma közötti biológiai összefüggésekre.
Az 1960-as évek óta számos allergiás és autoimmun betegség előfordulása jelentősen megnőtt, ami környezeti hatásoknak tudható be. Az emulgeálószerek lehetséges szerepét már korábban is felvetették, ahogy azt a Nébih kutatója korábbi hipotézisében leírta.
Az Allergy nevű vezető tudományos folyóiratban megjelent tanulmány most két emulgeálószerrel (E322: szójalecitin és E472e: DATEM) kapcsolatban modern gut-on-a-chip modellek (élő bélsejtekkel beültetett, elektromos mérésekre alkalmas eszközök) és állatkísérletek segítségével bebizonyította, hogy azok súlyosan károsítják a bélrendszer védelmi vonalát, a hámsejtek barrier-funkcióját, gyulladásos és – allergénekkel együtt adagolva – ellenanyag által kiváltott (IgE-mediált) allergiás reakciókat válthatnak ki. Amikor a sejteket együttesen tették ki emulgeálószereknek, számos – a gyulladással, a sejtes stresszel és a bélfelület működésével kapcsolatos – gén mutatott nagyobb választ, mint bármelyik emulgeálószer önmagában történő alkalmazása esetén. Ez azért is fontos, mert a nagymértékben feldolgozott élelmiszerekben az emulgeálószereket sokszor keverékben alkalmazzák.
A kutatók az emulgeálószereket hat héten keresztül hetente egyszer kapó egereken gyulladásos molekuláris változásokat figyeltek meg az emésztőrendszerben, beleértve a nyelőcsövet, a gyomrot, a vékonybelet és a vastagbelet — írja a Food Safety Magazine. Összefoglalva: az immunrendszerrel és a bélfallal mint védővonallal kapcsolatos eredmények lehetséges biológiai kapcsolatot sugallnak az emulgeálószer-expozíció és az allergiás érzékenyítésben részt vevő biológiai folyamatok között. A tanulmány szerzői olyan korszerűsített élelmiszer-adalékanyag kockázatértékelési keretrendszerek kidolgozását szorgalmazzák, amelyek figyelembe veszik a bélrendszer áteresztőképességét, az immunaktivációt és a bélflóra változásait is.
Forrás: Nébih
