2024.06.16. 15:37:11 7231 211

A stressz az élet megrontója? Így birkózhatunk meg vele
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az elmúlt évben az emberek több mint 70 százaléka arról számolt be, hogy többször kellett szembesülnie azzal az érzéssel, hogy olyannyira túlterhelt és stresszes, hogy nem hitte: valaha is felül tud kerekedni ezen – állapította meg a YouGov tanulmánya. Minderre pedig számos esetben ráépültek olyan egészségromboló viselkedési hatások is, mint a túlzásba vitt evés és/vagy alkoholfogyasztás, a dohányzás fokozott mértéke. Többen arról is beszámoltak, hogy a stressz szorosan összefonódott az életükben a depresszióval és a szorongással.

Stresszkezelés Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Stresszkezelés Fotó:123rf.hu

A stresszorok hatása

Sok esetben a stressz mellé önpusztító gondolatok (32%) és tettek (16%) is társultak. Nem kevés esetben pedig a stresszel összekapcsolódott a magányérzés, amely állapot az 55 év feletti korosztály esetében több mint 40 százalékra emelkedett.

A stresszorok, vagyis a stressz kiváltó okai között szerepelt: a kapcsolatok megromlása, az adósság, a másokkal való összehasonlítás, a testkép, a megjelenés (főként a 18-24 évesek körében volt kimagasló). További stressz-forrásként említették meg a megélhetési és lakhatási aggodalmakat, valamint a sikeres életre való törekvés okozta frusztrációt egyaránt.

Az 1950-es években Selye János volt az a kutató, aki tudományosan is meghatározta a stressz fogalmát. A Selye-féle stresszmodell a stresszt nem statikus állapotként jellemzi, hanem egy megfelelően körülírható folyamatként, amely előre jelezhető – fogalmazott Csákó Rita A stressz és a stresszel való megküzdés című tanulmányában. A szerző rámutat arra is, hogy minél több stresszorról van szó, annál több segélyforrást szükséges felhasználni az ellenállásra fordított erőfeszítésre. Különösen az újonnan feltűnő stresszorok esetében. Ebben az ellenállási szakaszban az egyén minél több energiatartalékot használ fel, és minél hosszabb ideig, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy bekövetkezik a kimerülés. Ez az állapot a szervezet ellenálló képességének a normális alá süllyedését jelenti. A kimerülési szakaszhoz tartozhat: fizikai legyengülés, valamint az ebből adódó fertőzés, gyulladás stb.

A jó és a rossz stressz

A közhiedelemmel ellentétben a stressz nem minden esetben jelent egészségromboló elváltozást, hiszen vannak bizonyos stressztényezők, melyek gyógyító hatással bírnak, ilyen: a sport vagy éppen a sokk-kezelés. Így Selye a stressz két fő változatát különítette el egymástól: az úgynevezett eustresszt (ez a stressz jó fajtája), valamint a distresszt. Míg az előbbihez pozitív érzések és egészséges testi állapotok kapcsolódnak, addig az utóbbiban, vagyis a distressz esetében leginkább a negatív, káros érzések dominálnak.

Mit tehetünk?

Szerencsére ma már egyre több megoldás kínálkozik a stresszel való megküzdésre, és számos szakember áll az érintettek rendelkezésére. A WebMD kiemeli, hogy a mentális és fizikai egészség megőrzése érdekében, fontos megfelelő időt szánni a kikapcsolódásra is. A stressz kezelése érdekében elsőként javasolja a rendszeres testedzést, mely az egyik legoptimálisabb módja a test és az elme ellazításának, a hangulat javításának. Nem szükséges hosszú órákban, megterhelő gyakorlatokban gondolkodnunk e tekintetben, hiszen egy intenzív séta, vagy néhány perc kocogás, vagy éppen úszás is kifizetődő lehet. A szakember megjegyzi, hogy legyen szó bármilyen rendszeressé formált fitneszcélról, a mozgatórugó minden esetben a kitartás. És még valami: érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy végezzünk bármilyen gyakorlatot is, fő, hogy végezzük, és nem maradunk a „semmit sem teszek” állapotában.

Segíthetnek a következő potenciális technikák is:

  • a mély légzés és a meditáció,

  • a kiegyensúlyozott táplálkozás,

  • a minőségi alvás,

  • az időnkénti lelassulás és lazítás,

  • a napirend mikro-szünetekre való osztása,

  • az elmélkedés,

  • a jóga,

  • a zenehallgatás,

  • az olvasás,

  • a beszélgetés (barát, családtag, terapeuta),

  • kreatív hobbik.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

A Dunakanyar csendesebb arca – kevésbé ismert helyek, ahol érdemes megállni

A Dunakanyar neve hallatán sokaknak Visegrád, Szentendre, a visegrádi vár vagy a Prédikálószék jut eszébe. Ezek valóban látványos úti célok, de a térség ennél jóval többet kínál. A népszerű kirándulóhelyektől néhány kilométerre olyan panorámapontok és erdei ösvények bújnak meg, ahol a természetjárás nyugodtabb, a kilátás pedig ugyanolyan emlékezetes lehet.

Így győzd le a karrierváltástól való félelmet

Egy új szakma gondolata egyszerre lehet lelkesítő és ijesztő. Talán már régóta érzed, hogy más területen dolgoznál szívesen, esetleg a jelenlegi munkahelyed változott meg, vagy egyszerűen elfogyott a motivációd. A váltás azonban nem csupán új állás keresését jelenti: gyakran a megszokott szerepünket, anyagi biztonságunkat és szakmai önképünket is újra kell gondolnunk. A félelem természetes, de nem kell, hogy ő hozzon döntést helyettünk.

Földes íz, krémes állag – a csicsóka téli fogásokban is remekel

A csicsóka nem tartozik a leggyakrabban használt konyhai alapanyagok közé, pedig sokoldalúan elkészíthető, és a kertben is könnyen megterem. Gumója első pillantásra a gyömbérre emlékeztet, íze pedig enyhén édeskés, diós, kissé a napraforgómagot és az articsókát idézi. Nemcsak a változatos téli étrendbe illik, hanem olyan rostot is tartalmaz, amely a bélbaktériumok számára táplálékul szolgálhat.