A sör, a bor, a... kávé - Milyen változást okoz élvezeti cikkeinkben az éghajlatváltozás?
Van ez a három, világszerte ismert és közkedvelt italunk, amelyek szinte végigkísérték az emberiség egész történetét, természetesen először csak lokális, majd globális módon épülve be a mindennapjainkba. Habár egyik sem kimondottan létszükségletű, de jól ismert ízük bármelyikünknek nagyon hiányozna.
A növénytermesztés akkor képes a legjobb minőségű terményeket megtermelni, ha az adott éghajlaton megtermő növény magját vagy palántáját a megfelelő talajba ültetik, és a vízigényét is ki tudják elégíteni. A nyári aszályok miatt azonban kedvenc enni és innivalóink sokkal rosszabb ízűek lehetnek.
Minél nagyobb mértékre rúg a globális felmelegedés, annál nagyobb hatással lesz a termények ízére, és ami ennél is súlyosabb gond: a tápértékére!
A legfrissebb ilyen irányú kutatások szerint azonban a bor, a kávé és a sör azok az italok, amelyek leginkább megsínylik majd a klímaváltozást.
A bor és az éghajlatváltozás
A bortermelő régiók szintén megérezték az elmúlt években fellépő aszályos időszakokat: A borszőlő terméshozama jelentősen megtizedelődött. A melegebb hőmérséklet mellett a szőlőültetvények közelében keletkezett tüzek füstje, mint az éghajlatváltozás két aggodalomra okot adó megnyilvánulása, a bor ízét befolyásolhatja.
A magas érési hőmérséklet különösképpen a fehérborok gyümölcsösségét, savasságát és alkoholtartalmát változtathatja meg negatív irányban. Optimális esetben a a meleg nappalok és a hűvös éjszakák gondos egyensúlya adja a borszőlő kiváló minőségének (cukrok és savak egyensúlya) egyik alapját.
A túl sok napsütés pedig a gyümölcs “megégése” mellett a bor színét is megváltoztathatja, míg a valódi tűz füstjének illékony fenolok révén befolyásolhatja bizonyos borok aromáját és az ízét: hamu ízt érezhetünk miatta a szánkban.
A nemesített növényfajták révén azonban komoly esély van arra, hogy a globális felmelegedés hatására előrejelzett termésveszteséget csökkenthessék.
A kávé és a melegebb éghajlat
A kávé ízét befolyásoló környezeti tényezők apró változása is drasztikusan hathat a kávébab minőségére és ezzel együtt a kávéiparra. (Ez a teanövények aromájára is fokozottan igaz.)
A legfinomabb ízű kávébabok ráadásul érzékenyebbek a környezeti változásokra, mint a kesernyésebb fajták.
A Coffea arabica termesztésére alkalmas területe néhány évtized alatt közel a felére csökkenhet, azonban a hozam és a minőség tekintetében már most látható, hogy az ellátási láncra negatív hatással vannak.
Habár a kávéültetvényesek felismerték, hogy a lombkorona alatt termelt kávé minősége jobb és környezeti szempontból is előnyös ez a fajta termelés, a szélsőséges hőmérséklet és a szárazság ellehetetlenítheti ezt a törekvést. Másik oldalról igyekeznek a kávébabokat hozzáigazítani az éghajlatváltozáshoz, hogy erős íze mostohább körülmények között is megmaradjon.
A sör és a klímaváltozás
A sör egy olyan ital, amelyet több különböző és különböző éghajlaton termelt alapanyag alkot. Kulcsfontosságú összetevője az árpa, amelyről az gyanítható, hogy terméshozama a változások hatásása meredeken csökkenhet. Az árpahiány pedig jelentősen emelhet az ital árán.
A komló esetében azonban inkább az íz változhat meg drasztikusan.
A búza esetében ugyancsak az ízminőség romlásától tartanak, mivel a búzatermesztés hozama valószínűleg a kiterjedt mérsékelt égövnek köszönhetően nem kerül veszélybe.
A növények tehát, hogy le tudják küzdeni a környezeti stresszt, energiájukat a védekezésre fordítják a szokásos ízt befolyásoló folyamatok helyett.
Forrás: www.inverse.com
