A pénzügyi szabadság érdekében: tegyünk szert passzív jövedelemre
A kérdés első fele így hangzik: miért fontos, hogy idővel rendelkezzünk passzív jövedelem-forrással is? A több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi tanácsadó, Robert G. Allen egyik magyar nyelven is megjelent könyvében keressük a választ. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem minden típusú jövedelem egyforma, ugyanis léteznek aktív és passzív források is.
![Pénz Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com](/adaptive/article_md/upload/images/magazine/penz_2024.jpg)
Az emberek többsége aktív jövedelemből él, azaz erőfeszítéseiért cserébe havonta csak egyszer kap fizetést a munkáltatójától, amikor pedig valamilyen okból ideiglenesen munkaképtelenné válik, nem részesül ebben a fizetésben. Magára marad, és úrrá lesz rajta az aggodalom, hogy miből fogja kifizetni a számláit, biztosítani a megélhetéséhez szükséges pénzösszeget. A passzív jövedelem ezzel szemben nem igényel állandó jelenlétet, hanem – ideális esetben – csak egyszeri kemény munka kifejtését, mely aztán hónapokon, esetleg éveken át többszörösen megtérül számunkra.
A felvázolt helyzet bármilyen kecsegtető is, nem olyan egyszerű, hiszen az emberek többsége viszonylag sűrűn szembesül a pénzhiány életnehezítő időszakaival. Ez legtöbbször a hiányos pénzügyi alapismeretek, és a nem tudatos pénzgazdálkodás miatt van. Ugyanakkor a világ legszegényebb országait olyan nehézségek sújtják, mint a polgárháborúk, vagy az etnikai és felekezeti viszályok.
A pénzről való tudás tetemes részét magunkkal hozzuk, ellessük, eltanuljuk a családunktól, közvetlen környezetünktől. Allen szerint néhány összeszedett lépéssel akár 20-30 százalékkal is csökkenteni lehet a megélhetési költségeket. Íme néhány stratégia ehhez: vásároljunk lista alapján; csináljunk az udvarunkon kirakodóvásárt; időnként válasszuk a tömegközlekedést; az alig használt eszközöket béreljük, ne pedig megvegyük; főzzünk otthon, ne együnk étteremben; részesítsük előnyben a raktáráruházakat; az apró pénztől se váljunk meg, szerezzünk be egy falánk malacperselyt erre a célra; az extra bevételünket ne költsük el, inkább fektessük be.
A megtakarított pénzösszeggel, valamint az „előbb magadat fizesd ki” (a jövedelmed 10 százalékéval) szabállyal lassan sikerül megalapoznunk a befektetési alapunkat. A szerző emlékeztet arra, hogy gazdaságunk – képletesen szólva – egy lefelé haladó mozgólépcső, ugyanis a pénzünkért, amiért ma keményen megdolgozunk, az infláció miatt az elkövetkező évben csak azért, hogy helyben maradhassunk, legalább 3-5 százalékkal többet kell keresnünk. A több munka viszont nem feltétlenül visz feljebb bennünket, hiszen minél többet keresünk, annál többet vesznek el tőlünk. Az egyik pénzmegtakarítási módszere szerint: bizonyos előre meghatározott kisebb összeget – az ő példájában napi egy dollárt – naponta tegyünk félre, ezzel pedig év végére jelentősebb összeget tudunk megspórolni. A klasszikus kategóriába sorolható passzív jövedelmi források közül pedig kiemeli az ingatlan-befektetést, a marketinget, valamint az értékpapírokat.
Ám a technológia magával hozott jó néhány újabb forráslehetőséget, melyek közül a Világgazdaság a következőket javasolja: webshop-üzemeltetés (pl. egy saját termékkel); a partnerprogramot, vagyis az affiliate marketinget, melynek a lényege abban áll, hogy más termékeit promotáljuk, az eladásokból pedig jutalékot kapunk; vagy éppen a domain- és nicknév értékesítést.
A Bankrate a passzív jövedelmet a plusz pénzforgalom-generálás egyik nagyszerű módjának tekinti, melyet akár melléktevékenységként is végezhetünk az elsődleges munkánk mellett. A havonta cserébe kapott plusz összeggel elviselhetőbbé tehetjük az infláció pénztárcaszaggató hatását.
Továbbá megfelelő biztosítékkal láthatjuk el magunkat, ha a nehéz idők (pl. betegség, munkanélküliség stb.) köszöntenek ránk. Extra jövedelmet teremthetünk még akár a következőkből is: írunk egy könyvet (szerzői joggal); bérbe adunk egy ingatlant; létrehozunk egy tanfolyamot; reklámozunk az (céges) autónkon; veszünk egy blogot.