A pénzügyi szabadság érdekében: tegyünk szert passzív jövedelemre
A kérdés első fele így hangzik: miért fontos, hogy idővel rendelkezzünk passzív jövedelem-forrással is? A több évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi tanácsadó, Robert G. Allen egyik magyar nyelven is megjelent könyvében keressük a választ. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem minden típusú jövedelem egyforma, ugyanis léteznek aktív és passzív források is.
Az emberek többsége aktív jövedelemből él, azaz erőfeszítéseiért cserébe havonta csak egyszer kap fizetést a munkáltatójától, amikor pedig valamilyen okból ideiglenesen munkaképtelenné válik, nem részesül ebben a fizetésben. Magára marad, és úrrá lesz rajta az aggodalom, hogy miből fogja kifizetni a számláit, biztosítani a megélhetéséhez szükséges pénzösszeget. A passzív jövedelem ezzel szemben nem igényel állandó jelenlétet, hanem – ideális esetben – csak egyszeri kemény munka kifejtését, mely aztán hónapokon, esetleg éveken át többszörösen megtérül számunkra.
A felvázolt helyzet bármilyen kecsegtető is, nem olyan egyszerű, hiszen az emberek többsége viszonylag sűrűn szembesül a pénzhiány életnehezítő időszakaival. Ez legtöbbször a hiányos pénzügyi alapismeretek, és a nem tudatos pénzgazdálkodás miatt van. Ugyanakkor a világ legszegényebb országait olyan nehézségek sújtják, mint a polgárháborúk, vagy az etnikai és felekezeti viszályok.
A pénzről való tudás tetemes részét magunkkal hozzuk, ellessük, eltanuljuk a családunktól, közvetlen környezetünktől. Allen szerint néhány összeszedett lépéssel akár 20-30 százalékkal is csökkenteni lehet a megélhetési költségeket. Íme néhány stratégia ehhez: vásároljunk lista alapján; csináljunk az udvarunkon kirakodóvásárt; időnként válasszuk a tömegközlekedést; az alig használt eszközöket béreljük, ne pedig megvegyük; főzzünk otthon, ne együnk étteremben; részesítsük előnyben a raktáráruházakat; az apró pénztől se váljunk meg, szerezzünk be egy falánk malacperselyt erre a célra; az extra bevételünket ne költsük el, inkább fektessük be.
A megtakarított pénzösszeggel, valamint az „előbb magadat fizesd ki” (a jövedelmed 10 százalékéval) szabállyal lassan sikerül megalapoznunk a befektetési alapunkat. A szerző emlékeztet arra, hogy gazdaságunk – képletesen szólva – egy lefelé haladó mozgólépcső, ugyanis a pénzünkért, amiért ma keményen megdolgozunk, az infláció miatt az elkövetkező évben csak azért, hogy helyben maradhassunk, legalább 3-5 százalékkal többet kell keresnünk. A több munka viszont nem feltétlenül visz feljebb bennünket, hiszen minél többet keresünk, annál többet vesznek el tőlünk. Az egyik pénzmegtakarítási módszere szerint: bizonyos előre meghatározott kisebb összeget – az ő példájában napi egy dollárt – naponta tegyünk félre, ezzel pedig év végére jelentősebb összeget tudunk megspórolni. A klasszikus kategóriába sorolható passzív jövedelmi források közül pedig kiemeli az ingatlan-befektetést, a marketinget, valamint az értékpapírokat.
Ám a technológia magával hozott jó néhány újabb forráslehetőséget, melyek közül a Világgazdaság a következőket javasolja: webshop-üzemeltetés (pl. egy saját termékkel); a partnerprogramot, vagyis az affiliate marketinget, melynek a lényege abban áll, hogy más termékeit promotáljuk, az eladásokból pedig jutalékot kapunk; vagy éppen a domain- és nicknév értékesítést.
A Bankrate a passzív jövedelmet a plusz pénzforgalom-generálás egyik nagyszerű módjának tekinti, melyet akár melléktevékenységként is végezhetünk az elsődleges munkánk mellett. A havonta cserébe kapott plusz összeggel elviselhetőbbé tehetjük az infláció pénztárcaszaggató hatását.
Továbbá megfelelő biztosítékkal láthatjuk el magunkat, ha a nehéz idők (pl. betegség, munkanélküliség stb.) köszöntenek ránk. Extra jövedelmet teremthetünk még akár a következőkből is: írunk egy könyvet (szerzői joggal); bérbe adunk egy ingatlant; létrehozunk egy tanfolyamot; reklámozunk az (céges) autónkon; veszünk egy blogot.