A nád, a hőlégballon és a koronavírus – Éld át úgy, hogy neked az jó legyen!
Az eddigi normálisnak ismert életmódunk hirtelen felborult. Ezt az éles váltást mindenki másként éli meg: van, akit felemészt a jövő miatti félelem. Van, aki a teljes visszavonulásban hisz. Sőt, olyan is van, aki megpróbálja megváltani a világot. De egyikük sem teszi jól! Kíváncsiak vagytok rá, hogy szerintem miért nem?
A világjárvány véget vetett az eddigi világrendnek, és hónapok múltán semmi sem fog ugyanúgy folytatódni, ahogyan azelőtt volt. Ha engem kérdeztek, az nem is biztos, hogy célszerű lenne, hiszen az élet számos területén járt tévúton az emberiség.
Most van itt az ideje, hogy a régi rossz szokásainkat levessük, és a korlátozások szükségessége után valami jobbat építve, boldogabban éljünk! Nem hiszem, hogy véletlenségből jött éppen a húsvéti ünnepek körül ez az őrület. Gondoljatok csak bele a tavasz és a feltámadás jelképeibe! Valami halottnak hitt hirtelen feléled, és egy magasabb szintet képviselve hirdeti az élet nagyszerűségét.
S mi köze ehhez a címben szereplő nádnak?
A nád meghajlik a szélben, de el nem törik. Ezzel szemben egy magas fát ugyanaz a széllökés kettétörhet vagy gyökerestől kifordíthat a földből. Én a nádra szavazok. Elfogadom, hogy ez van, és ebből kell kihoznom a maximumot: most. Saját magamnak. (A külvilágra közvetve nincs sok ráhatásunk.) Azonban nem lassulok le, inkább elcsendesedek; ami befelé figyelést jelent, miközben tanulva ebből egyre jobban azon dolgozok, hogy az általam elképzelt életet élhessem, mert ennek a helyzetnek egyszer csak vége lesz. Könnyű ez? Egyáltalán nem! Sőt, most, hogy a legtöbb nő számára még kevesebb lett a nap 24 órája, szinte lehetetlennek is tűnhet.
Anyák, tanítók, alkalmazottak (vagy munkaadók), háziasszonyok, feleségek és ki tudja, még mik is vagyunk egy személyben. Sajnos hiába akarunk a home office során ugyanolyan teljesítmény felmutatni, mint amikor nincs az ölünkben a gyerek! Inkább figyeljünk oda arra, hogy nekünk most mire is van szükségünk és támaszkodjunk picit jobban rá a családunkra. Ez a helyzet mindenki számára új, együtt kell kitalálnunk, mihez is kezdjünk vele.
Az is teljesen rendben van, hogy kicsit magunkba zuhanunk a külvilág történései miatt. Nem is jó magunkra erőltetni a túlzott pozitivitást. De! Nem szabad a negatív gondolatokban sem benne ragadni, mert semmivel sem fogsz tudni előre haladni.
Itt jön képbe a hőlégballon!
Éld meg a félelmeidet és az aggályaidat! A negatívnak mondott érzelem is érzelem, ugyanolyan létjogosultsága van, mint a pozitívoknak. Csakhogy a bennük való dagonyázás helyett, vond le a következtetést belőlük és engedd útjára azokat. Azaz vágd le a léghajód kosaráról a téged röghöz kötő súlyokat, hogy aztán a benned rejlő láng a magasba emelhessen téged!
Gyönyörű eshetőség, nem igaz?
