Vegyük komolyan az embertelen hosszú munkahetek ártalmait!
Amennyiben a munkaheteink rendszeresen túl hosszúra nyúlnak, ne csodálkozzunk azon, ha fáradékonyabbak leszünk, elkezd hullani a hajunk vagy éppen felugrik ránk néhány kiló. A munkamániának és a túlóráknak köszönhetően a szív és az agy hosszú távú károsodása szintén bekövetkezhet.
Aki pajzsmirigyproblémával küzd, az a fent leírtakban a saját tüneteire ismerhet. Ez nincs véletlen így, ugyanis (vér)vizsgálatokkal bizonyították, hogy a pajzsmirigy szövődményei összefüggésbe hozhatók a (túl) hosszú munkaidővel. A napi rendes munkaidőt meghaladó munkavégzés hozzájárul a pszichológiai stresszhez, majd a krónikus stressz miatt lecsökkenhet a pajzsmirigyhormon mennyisége az emberi szervezetben.
A hosszú munkaidő káros egészségügyi hatásai
A túlhajszoltság a pajzsmirigyproblémák mellett további egészségügyi komplikációkhoz vezethet, ilyen például a depresszió és az agyműködés, különösképpen a rövid távú memória romlása is. A túlórát végző munkavállalóknál nagyobb valószínűséggel jelentkeznek izom- és csontrendszeri, gyomor- és bélrendszer, valamint szív- és érrendszeri problémák. Éppen ezért sajnálatos az a tendencia, amely azt mutatja, hogy a koronavírus miatti változások – az otthoni munkavégzéssel az élen – akár 2-3 órával is megnövelhetik a napi munkaidőt!
A recesszió miatt az emberek többsége még keményebben kényszerül dolgozni, hogy ne őket bocsássák el következőnek, így egészségüket teszik kockára. A munkaadók felelőssége lenne meglátni, hogy a kiegyensúlyozott munkaerő hatékonyabb a túlhajszoltnál.
A megváltozott munkakörülmények még indokoltabbá teszik azt, hogy kipihenten lássunk neki a napi feladatoknak, hogy azokat jó ütemben haladva, és az ütemtervünket tartva, időben be tudjuk fejezni. A szabadidőnek szigorúan véve szabadidőnek kellene lennie, különben hogyan várhatnánk el magunktól a megfelelő regenerációt?
Forrás: inverse.com
