Uzsi-para. Mit tegyek a gyerek uzsonnás dobozába?
Az sulikezdés izgalmain már szerencsére túlestünk. Fellélegezhetünk egy kis időre. Néhány hét alatt vissza is rázódik az egész család a szokásos hétköznapi kerékvágásba, ahol minden elég szigorú időbeosztáshoz van szabva. Ezt az időbeosztást általában a szülők munkaideje és a gyermek iskolai ideje szabja meg ilyenkor. A nagy rohanás és kapkodás abból szokott adódni, ha a gyermek, netán gyermekek, a sulin kívül még néhány plusz foglalkozásra, esetleg edzésekre járnak. Na, hát ember legyen a talpán, aki ezt képes naponta megoldani és menedzselni.
Ami plusz fejtörést és nehézséget okoz szinte minden szülőnek, az az elemózsiás doboz feltöltése. Komolyan el szoktam ezen gondolkodni: most tegyek neki szendvicset vagy ne tegyek? Eszik ebédet rendesen, vagy éhes marad egész nap? Folyton panaszkodik, hogy nem jó a menza, de ha nem fizetjük be, esélye sincs, hogy legalább valami meleg étel kerüljön a pocakba. Mit csináljak? Eleinte, amíg elsős volt, az égvilágon mindent bepakoltam a gyermekem dobozába, ami csak eszembe jutott, a szendvicstől a gyümölcsig. Biztos, ami tuti! Ha nem pakolok legalább három heti elemózsiát egy napra, a gyerekem egyszerűen éhen fog halni! Szóval igen, paráztam ám én is, de rendesen.
Hát, jelentem, túléltük az első három évet, még nem halt éhen a lányunk, most tapossuk a negyediket. Ezt most komoly biztatásnak szánom a jelen pillanatban elsős gyerkőcök szülei számára, hogy megnyugodjanak kissé. Nem, nem ti vagytok az egyetlenek, akik túlparázzátok a sulit és ezt az egészet. Minden szülő átesik a tűzkeresztségen, legalábbis én nem találkoztam eddig olyannal, aki nem, de biztosan akadnak kivételek is. Őszintén irigyeljük őket.
Mi a titok, hogy a gyermek se éhezzen az iskolaidő alatt, vagy netán egész nap, mire este hazakerül a család, és a szülői szív se szakadjon meg az aggodalomtól? Első feladat az, hogy egyeztessünk a gyerekünkkel. Azt gondolom, ez a legfontosabb. Hiszen ebben a kérdésben ő a kompetens, ő tudja, hogy általában mennyit, mit és hogyan szokott elfogyasztani egy teljes nap alatt, és mire lenne igénye. Ő tudja mennyire jó vagy nem a suli menzája, és hogyan tudja a suliban megoldani a nassolást bizonyos "üzleti úton" avagy csereberével az osztálytársai között. Mert erre is lehet ám számítani. A lányom nem egyszer hozta haza a teletömött uzsonnás dobozát azzal, hogy hát a lányok megkínálták és nem volt éhes.
A második fontos feladat, hogy igyekezzünk kisebb adagokban, de többféle dolgot a dobozába csempészni. Ezzel segítjük például a csereberét, ha valami épp nincs ínyére, azt elcseréli másra. Illetve, ha kisebb szendvicset pakolunk be, egyszerűbb elfogyasztania, nem romlik meg a melegben, kevesebb eséllyel hozza haza. Legyen a dobozban nasi, gyümölcs és esetleg zöldség is. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni. Egy-két odacsempészett koktélparadicsom, retek bőven elég. Lehet almaszelet, répa darab, karalábé szelet, bármi, amit otthon a hűtőből kikapunk. Ha felnyitja a dobozát és éhes, nagyobb eséllyel nyúl majd ezekhez is, mintha itthon próbálnánk valami egészségeset bediktálni a gyerekbe.
Arra azonban mindig figyeljünk, hogy ezek az ételek ne egy kellemetlen mixbe "olvadva" érkezzenek meg a suliba. Ez nem a James Bond film, hogy rázva, nem keverve isszuk a Martinit. Legyenek kis fakkokban, vagy szalvétába csavarva, vagy kisebb dobozokban elkülönítve egymástól, gusztusos kis "meglepi csomagokat" is kreálhatunk belőlük. Milyen jó élmény lehet majd számára anya rejtélyes uzsicsomagocskáit kibontogatni úgy, hogy igazából nem tudja mit találhat bennük. Amennyiben üresen kerül haza az uzsidoboz, akkor a gyerek sem maradt éhes és mi is nyugodtan fellélegezhetünk.
