Te vajon szuperérzékeny vagy?
Százból 15-20 ember szuperérzékeny, de a legtöbben nem hogy saját szuperérzékenységükről, de a fogalom létezéséről sem tudnak. Nem, nem hisztiről vagy a klasszikus értelemben vett ingerlékenységről van szó. Beszéljünk a szuperérzékenyekről!
A szuperérzékenység, azaz a szenzoros feldolgozási érzékenység egyszerre hordoz magában jó és rossz tulajdonságokat. Mivel a szuperérzékeny idegrendszer mélyebben, részletesebben fogadja be a külvilág ingereit, hamarabb és intenzívebben is reagál rá. Ez konkrétan agyi különbséget is jelent, az érintettek tükörneuronjai aktívabbak.
A szuperérzékenyek sem egyformák
Függően attól, hogy az agy ingerkerülő vagy ingerkereső része erőteljesebb, lesz a szuperérzékeny személy inkább introvertált, befelé forduló, társaságkerülő, vagy éppen fordítva, extrovertált, társasági, központi személyiség. Utóbbi aránya jellemzően alacsonyabb, a szuperszenzitív emberek kb. 30% extrovertált. Ennek is megvan az oka: a rendkívül sok befogadott inger kimondottan fárasztó, kimerítő, lemerítő tud lenni.
Az előnyök
Bár első olvasatra kimondottan terhelőnek tűnik ez a tulajdonság mind viselője, mind környezete számára, azért számos előnnyel is jár. A szenzitivitásnak köszönhetően sokkal jobban rezonálnak az érintett személyek másokra, valódi empaták, remek beleérző készséggel és szuperhatékony intuíciókkal. Az emberismeretük is kiváló, átverni is viszonylag nehéz őket, ráadásul jó főnökök lehetnek a korábban sorolt jellemzők okán. Mivel fájdalomreceptoraik is szenzitívebbek az átlagnál, így hamarabb veszik észre testük jelzéseit. Bár a fájdalmat mélyebben és erősebben élik át, nem bírják kevésbé, mint azok, akik nem érzik olyan erőteljesen.
Természetesen hátrány is akad bőven
Ennyire intenzív folyamatos „radarozásnál” nagyon könnyű túlingerlődni. Ezért sokszor jóval hamarabb érkezik a kimerültség, fáradtság, mind idegi, mind fizikai értelemben véve. A szorongás, folyamatos stressz, múltbéli dolgokon agyalás, jövőn aggódás állandó része a szuperszenzitív ember életének, ez pedig a hétköznapok energiáját is megcsapolja. Az ingerkerülő személyiségek többnyire nem érzik jól magukat tömegben, közösségi munkahelyeken sem, viszont nagy barátjuk a csend és a nyugalom. A legfőbb probléma az önszeretetre képtelenség, az önbizalomhiány és az ezekkel pszichoszomatikus nézetek alapján szorosan összefüggő autoimmun betegségek, például allergia kialakulása.
Megkönnyíthető a szuperérzékenyek élete
A legfontosabb a biztonságérzet vagy akár annak illúziója. Éppen ezért mindig van B- és C-tervük, meg még néhány tartalék mentőötlet. Fontos az önkontroll is, a mértéktartás tudatos kifejlesztése, és az önmaguk tudatos mások elé helyezése, amikor szükségessé válik. Fontos felismerniük, hogy az adott érzés sajátjuk vagy átvett benyomás okozza, és van-e ténylegesen dolguk azzal. Meg kell tanulni elfogadni azt is, hogy a millió biztonsági megoldás ellenére van néhány dolog, amire nincsen ráhatásunk. A jelenség nem csak az embereknél létezik: az állatok közül a szuperérzékenyek általában megfigyelő, jelző szerepet töltenek be a falkájukban, családjukban.
Forrás: Szeretlek Magyarország
