Szobanövények, melyekre a NASA is rábólintott
Korábban nem gondoltam magamról, hogy őszintén elkezdek érdeklődni a szobanövények iránt. Ugyan gyerekként még a családdal közös megegyezésen alapuló, és kiszervezett feladataim körébe tartozott a rózsakert takarítása, gyomlálása és a virágöntözés, mégsem állíthatom, hogy akkor a családi berkekbe ágyazott flóra-jelenség különösebben foglalkoztatott volna.
Csupán zöld levelek, és színes virágok voltak számomra, akik olykor szomjaztak, beporosodtak, ezért itattam és megtisztogattam őket (ugye ez esetben indokolt a személyes névmáshasználat, lévén, hogy élőlényekről van szó, ellenben a kenyér esetében, midőn felcsendül az „őt kérem, a magvasat” kijelentés, legszívesebben menekülőre fognám a dolgot, hiszen rögtön „lelkessé” – lisztes jószággá? – formálódik lelki szemeim előtt ez a gabonaalapú ősi táplálékfajta, melyet rögtön a szemeink láttára fognak feltrancsírozni).
Nos, visszatérve a növényekhez. Mindig is az egyszerűség híve voltam, így elhatároztam, hogy otthonomat is ezen elv szerint fogom rendezni, melyet zömében fából és fémből készült tárgyak és eszközök, valamint könyvek és növények fognak ékesíteni. Ez utóbbiak esetében is leginkább a nagyobb növénypéldányokat tartva szem előtt – így előnyben részesítem a filodendronokat, vagy például a beltéri pálmákat. Érdekelt, hogy vajon honnan ez a hirtelen jött szobanövények iránti kíváncsiság.
A virággyűjteményükkel büszkélkedő, abban gyönyörködő, és közös gyönyörködésre invitáló vendéglátók adták az első elgondolkodásra ösztökélő löketet a növények vonatkozásában. A zöldellő, virágokkal magukat teleékesítő növények látványa azt a benyomást keltették bennem, mintha ez által hálájukat fejeznék ki a róluk gondoskodó kezek, és törődésről árulkodó tekintetek felé. A tudomány mai álláspontja szerint a szobanövényekkel körbeékesített házbelsők egyfajta terápiás jelleggel is bírnak, hiszen képesek csökkenteni a stressz szintjét és fotoszintetizáló jelenlétükkel megnyugtatóbbá tudják tenni a környezetet. A kutatók megfigyelték, hogy milyen a stresszreakció (pulzusszám- és vérnyomásmérést követően) abban az esetben, ha a megfigyelésen részt vevőktől számítógépes feladatok elvégzését, vagy szobanövények gondozását kérték. Az eredmények szerint a laptopon tevékenykedők pulzusszáma és vérnyomása megugrott, ellenben a növénygondozás tevékenységét végzők esetében csökkent fiziológiai és pszichológiai stresszt mutattak ki.
Néhány, valósággal belénk gravírozódott kijelentésből tudjuk, hogy „aki a virágokat szereti, az rossz ember nem lehet”, sőt azt is, hogy „a művirág nem igazi virág”. Ez utóbbi kapcsán pedig az is kiderült, hogy bármilyen trendi is manapság a művirág, a tetszetős mibenléten túl nem sok extra tartalommal bír (jómagam is rendelkezem néhánnyal, melyről csak igen közelről hullik le a lepel, és derül ki, hogy csak „megjátssza az élőlény szerepet”). Egy újabb vizsgálat során a tanulók koncentráló képességét figyelték. Kiderült, hogy azokban az osztálytermekben, ahol műnövények voltak, ott a diákok kevésbé voltak figyelmesek, mint a valódi – ez esetben nem hús-vér, hanem gyökeres-leveles – növények jelenlétében. Mindemellett pedig ezek a csodálatos napfényenergiát hasznosító, szén-dioxid-asszimiláló növények segítenek természetes dekoratív megoldást kínálni egy városi környezetben (iroda, munkahely stb.), és puszta jelenlétükkel javítani a munkabírást és elégedettséget.
Nem meglepő módon pedig a levegőminőség javításában is kiválóak, melyről maga a NASA is meggyőződött a lezárt űrhajókba helyezett cserepes növények „teljesítményét” szemrevételezve. A növények formája, színárnyalata szinte minden ízlést és esztétikai igényt képes kielégíteni. Amennyiben pici és fényszegény környezetbe szeretnénk növényt helyezni, érdemes próbát tenni egy rákvirágfélével (szép szakmai nevén: Aglaonema modestum), mivel ez egyfajta „hálás növény” kategóriába tartozik, mely jól tűri a hőingadozást, a kevés fényt, sőt az időnkénti kiszáradással is képes megküzdeni – természetesen nem kell nekünk feszegetni a szegény növény tűrési határait.
A Benjamin név női megfelelőjére keresztelt benjamina, azaz a csüngőágú fikusz, pedig a belterek mutatós növénye, bár csak átlagos gondozást igényel, mégis busásan meghálálja azt egyenletes fejlődésével, vízben gyökereztethető, és metszés által tetszés szerint alakítható tulajdonságaival. Varázsoljunk mini-édent az otthonunkból, melynek látványa és atmoszférája egyaránt figyelemre méltó lehet.
