Sáfrány a tányéron
Kevés fűszernek van olyan intenzív színe és illata, mint a sáfránynak. A világ egyik legdrágább fűszereként tartják számon, ami nem véletlen: a sáfrány a Crocus sativus virágának mindössze három bibeszálából származik, ezeket kézzel kell begyűjteni.
A sáfrányt már évszázadok óta használják ételek színezésére és ízesítésére. A mediterrán és közel-keleti konyhákban, valamint Indiában is fontos alapanyag. Elég belőle egy kevés, és az étel aranysárga színt, jellegzetes, kissé mézes-földes aromát kap.
Sáfrányos-citromos rizottó
Hozzávalók 4 adaghoz: 300 g arborio rizs, 1 kisebb vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 liter zöldségalaplé, 0,15 g sáfrány, 100 ml száraz fehérbor, 40 g parmezán, 1 evőkanál olívaolaj, 20 g vaj, 1 bio citrom reszelt héja, só, frissen őrölt bors.
A sáfrányszálakat tedd egy kis tálkába, és önts rájuk körülbelül 3 evőkanál meleg alaplevet. Hagyd állni legalább 10–15 percig, így az aroma és a szín is jobban kioldódik. Az olívaolajon párold üvegesre az apróra vágott hagymát, add hozzá a fokhagymát, majd keverd bele a rizst. Röviden pirítsd, öntsd fel a fehérborral, és hagyd, hogy elpárologjon. Ezután merőkanalanként adagold hozzá a forró alaplevet, miközben folyamatosan kevered. A főzés felénél add hozzá a sáfrányos levet és a sáfrányszálakat is. Körülbelül 18–20 perc alatt a rizs kívül krémes, belül enyhén harapható lesz. Végül keverd bele a vajat, a finomra reszelt parmezánt és a citromhéjat, majd ízlés szerint sózd, borsozd.
Nem kell belőle sok
A sáfrány esetében valóban érvényes, hogy a kevesebb több. A túl nagy mennyiség nem teszi jobbá az ételt, sőt könnyen elnyomhatja a többi ízt. A sáfrányt érdemes megbízható forrásból vásárolni, mert az olcsó, sáfránynak nevezett keverékek gyakran más növényi részeket vagy színezéket tartalmaznak. A sáfrányos rizottó önmagában is tartalmas fogás, de grillezett zöldséggel vagy egy friss, citromos salátával teljes értékű ebéd vagy könnyű vacsora lehet.
