“Rosszalkodik” a gyermeked? Így reagálj!
A gyerekek különféle indíttatásból viselkedhetnek rosszul. Leginkább az unalom vagy valamiféle feszültség lehet a kiváltó ok, ami tulajdonképpen arra irányul, hogy a gyermek a "rosszalkodással" kikerüljön a számára kellemetlen, nyugtalanító helyzetből. Sajnos legtöbb esetben a felnőttek nem jól reagálják le ezt a fajta viselkedést, mert indokolatlannak érzik. A gyermek azonban nem képes másképp irányítása alá venni a szituációt, hiszen még nem tanulta meg, hogyan kommunikáljon helyesen ahhoz, hogy ezt megoldja.
A legnagyobb hiba a felnőtt részéről, ha ilyenkor elveszíti a türelmét és ingerülten reagál. A gyermek a szülő példáján keresztül tanulja meg a kommunikációt, a viselkedési formákat, így, ha a szülei ingerülten reagálnak egy ilyen helyzetben, azt nem a leghelyesebben teszik. A higgadt, megértő, nyugodt hangnem és viselkedés azt fogja jelezni a gyermek számára, hogy a felnőtt nem veszítette el a fejét. Az őt irányító szülő pontosan tudja, vagyis nagyon biztos magában és abban, amit csinál, így, lehet, hogy meglepő módon, de a gyermek ettől megnyugszik. Ha megmutatjuk neki hogyan kell az érzelmeket kezelni, akkor gyorsan meg fogja tanulni.
Ha választhat az ember, attól mindig magabiztosabbnak érzi magát. A döntési lehetőség a gyermek számára is nagyon fontos, ugyanúgy, mint egy felnőttnek. Így megadjuk számára azt a szabadságot, hogy irányítása alatt tartja a helyzetet. Meglepő módon erre a lehetőségre nem daccal fog válaszolni, hanem sokkal magabiztosabban fog választani az adott lehetőségekből. Ha eldöntheti fogat mos előbb, vagy a táskáját pakolja be, inkább a döntéssel lesz elfoglalva, mint az ellenkezéssel.
A gyermek nem mindig tudja egész pontosan meghatározni a szükségleteit, illetve kifejezni az igényeit és érzelmeit. Ha kényelmetlen a ruhája, fázik, melege van, szomjas, vagy éhes, nem ezt fogja kommunikálni, hanem nagy valószínűséggel daccal reagál, bármit is kérünk. Ilyenkor érdemes gyorsan végigfutni ezeken a rutin kérdéseken, és tisztázni vele, mitől is érzi magát rosszul. Ha konkrétan rákérdezünk, hogy éhes-e, lehet, hogy magától ezt nem ismeri fel, de megkönnyebbül, hogy mi kitaláltuk a gondolatát. Bárhova is megyünk, mindig legyen rétegesen öltözve, legyen nálunk váltó ruházat, vigyünk magunkkal innivalót és nassolni valót. Lehet, hogy ezen fog múlni egy remek kirándulás hangulata.
Mindig érdemes a gyermeket figyelmeztetni a negatív következményekre és a tettei súlyára. Ne azzal érveljünk, hogy mi vagyunk az okosabbak, így mi tudjuk, hogy számára mi a jó. Ez bizony nem fogja meggyőzni. Azonban a felelősségérzetét és a komolyan vételét azt jól fogja kezelni. Ha elmagyarázzuk számára, teljesen érthetően és egyszerűen, ha valamit csinál, annak milyen negatív vonzata lehet, akkor megint csak megadjuk számára a döntési lehetőséget. Illetve felébresztjük a bizalmát. A gyermek azt fogja érezni, hogy bízni akarunk abban, hogy ő már érett ahhoz, hogy jó döntést hozzon.
Magyarázni és jutalmazni mindig legyen időnk és türelmünk. A gyerek szereti, ha elég egyszerűen, érthetően adjuk át számára a szükséges és fontos információkat. Komolyan fogja venni és oda fog figyelni, mert élvezni fogja, hogy beszélgetünk vele és bízunk benne. Ha pontosan tudja mit és hogyan kell tennie, azzal megnyugtatjuk és nagyobb magabiztossággal közlekedik a világban. Ha magabiztos, akkor sokkal kevesebbet téved és hibázik. Ha pedig a sikereit még meg is jutalmazzuk, akkor már szinte semmi oka sem lesz, hogy dacoljon és makacskodjon.
