Rómaiak, törökök és gyógyvizek – Magyarország fürdőinek izgalmas története
Magyarországon a fürdőzés jóval több egyszerű kikapcsolódásnál: történelmi örökség, közösségi élmény és sok helyen a helyi identitás része. A föld mélyéből feltörő meleg vizeket már a rómaiak is ismerték, a török hódoltság idején pedig olyan fürdők épültek, amelyek közül néhány ma is működik. A fürdőkultúra az évszázadok során folyamatosan változott, de a meleg víz iránti vonzalom megmaradt.
Római örökség és török kupolák
Aquincumban a rómaiak több fürdőt is építettek, a feltárt maradványok ma is megmutatják, milyen fontos szerepet játszott a tisztálkodás és a közösségi fürdőzés az akkori városi életben. A fürdők nem csupán mosakodóhelyek voltak: találkozások, beszélgetések, pihenés és testmozgás színterei is. A török korban új építészeti hagyomány jelent meg. A budapesti Rudas fürdő török kori magja a 16. században épült: nyolcszögletű medencéje fölött kupola emelkedik, amelyet nyolc oszlop tart. A félhomály, a kőfalak és a kupolán beszűrődő fény ma is sajátos hangulatot ad a fürdőzésnek.
Három hely, három külön világ
A Városligetben található Széchenyi fürdő története a 19. századi mélyfúrásokhoz kapcsolódik. Zsigmondy Vilmos bányamérnök kutatásai nyomán 1878-ban sikerült termálvizet feltárni, a mai fürdőépületet pedig 1913-ban nyitották meg. A sárga, neobarokk épületegyüttes és a szabadtéri medencék Budapest egyik legismertebb látványosságává váltak.
Hévíz egészen más élményt kínál: a természetes, meleg vizű tóban a fürdőzés nem épített medencék, hanem a tó sajátos környezete köré szerveződik. A tó fölé Festetics György 1795-ben emeltetett fürdőépületet. A víz felszínén megjelenő tavirózsák látványa a fürdőhely egyik jellegzetessége.
Egerszalókot a fehér mészkőteraszok teszik emlékezetessé. A termálvizet 1961-ben, kőolaj és földgáz után kutatva találták meg. A 410 méter mélyről feltörő, 65–68 Celsius-fokos víz ásványi anyagai az évtizedek alatt látványos mészkőképződményt alakítottak ki. A Sódomb a fürdőn kívülről, kiépített sétaúton is megtekinthető.
Miért szeretjük a termálvizet?
A meleg víz ellazíthatja az izmokat, átmenetileg enyhítheti a merevségérzetet, a víz felhajtóereje pedig csökkenti az ízületekre nehezedő terhelést. Ezért a vízben végzett mozgás bizonyos mozgásszervi panaszok esetén is hasznos lehet. A gyógyvíz azonban nem csodaszer: hatása a víz összetételétől, a hőmérséklettől, az egészségi állapottól és a fürdőzés módjától is függ. Szív- és érrendszeri betegség, kezeletlen magas vérnyomás, láz, akut gyulladás vagy várandósság esetén érdemes orvossal egyeztetni a meleg vizes fürdőzésről. A túl forró vízben töltött hosszú idő megterhelheti a keringést, ezért fontos a fokozatosság és a folyadékpótlás.
Több mint wellness
A magyar fürdőkultúrában a közös fürdőzés, a beszélgetés, a pihenés és a városi élet is összekapcsolódik. Egy történelmi fürdő meglátogatása egyszerre lehet építészeti időutazás és testi kikapcsolódás. Érdemes úgy választani úti célt, hogy ne csak a medencéket nézzük: a Rudas környékén a budai Duna-part, a Széchenyinél a Városliget, Hévízen pedig a tó körüli park is része az élménynek.
