Kedves Klubtagunk! Érdekelnek a psziché titkai?
Hogy ezentúl ne maradj le a pszichológiai témájú cikkekről, bejelentkezés után vedd fel érdeklődési körödbe a PSZICHOLÓGIA kategóriát!
Itt megtalálod: https://proaktivdirekt.com/magazin/rovat/pszichol%C3%B3gia
Kellemes olvasást kívánunk!
Oszd meg a cikket. Ha még ingyenesen regisztrálsz is, akkor ezzel készpénzt is nyerhetsz!
A leves sokáig a „kezdő fogás” szerepét töltötte be: valami könnyű, ami megágyaz a főételnek. A világkonyhák azonban mást mutatnak. Sok helyen a leves a főszereplő — önálló fogás, amely egyszerre tápláló, izgalmas és meglepő. A leves lehet selymes krém, illatos fűszeres alaplé, tartalmas egytálétel, vagy akár frissítő, hideg nyári fogás. A merőkanál így egész világokat tár fel: kultúrákat, szokásokat, ízeket, amelyek kontinenseket kötnek össze.
Ha feszültek, kimerültek vagyunk, a legtöbben ösztönösen valami édeshez nyúlunk. Egy csoki, egy süti, egy kanál fagylalt hirtelen megkönnyebbülést hoz — legalábbis néhány percre. A stresszevés azonban nem egyszerű „akaraterőhiány”: mélyen beágyazott biológiai és érzelmi folyamatok állnak mögötte. Az édesség ilyenkor vigasz, megnyugvás, egy gyors dopaminlöket, amivel a szervezetünk megpróbálja ellensúlyozni a bennünk kavargó feszültséget.
A gyertyák különös hangulatot teremtenek: lágy fényük megnyugtat, az illatok emlékeket idéznek, és egy kicsit lelassítják a napot. Mégis, amikor a viasz már csak az üveg alján pislákol, legtöbben kidobjuk a maradékot. Pedig a gyertyavégek, a félig elhasznált mécsesek és a régi üvegben maradt viasz mind-mind új életre kelhet — néhány egyszerű lépésben akár teljesen új gyertyát készíthetsz belőlük. A hulladék csökken, a kreativitás viszont nő.
Örülünk, hogy tetszik a cikk! Hogy kedvelni tudd, kérjük jelentkezz be, ha már klubtag vagy. Ha még nem, akkor regisztrálj ingyenesen.
Ez azért jó neked,
