Kitört a szünidő! Az iskolás korú gyerekek szülei már gondosan beosztották gyerekfelügyeletre a mozgósítható rokonokat, és a tábori jelentkezések is megtörténtek. De az otthon együtt töltött hetek programterve is körvonalazódik sokak fejében. A sulit természetesen ki kell pihenni, de a könyveket ne száműzzük!
Az olvasás olyan földrajzi helyekre és olyan lelki mélységekbe is elrepíthet minket, amelyek létezéséről még csak fogalmunk sincsen. Nem csoda, hogy ennyi lelkes és falánk olvasó van világszerte! Vannak köztük nem is olyan kevesen, akiknek egyenesen létszükségletet jelentenek az újabbnál újabb könyvek.
Még ha év közben nem is jut elegendő időnk az olvasásra – azaz annyi, amennyit szeretnénk–, a nyár hozza magával a lehetőséget. Hiszen, ha strandra megyünk, a legnagyobb melegben az árnyékba húzódunk, és ilyenkor előkerülhetnek a legjobb könyvek!
Budapest csütörtökön adja be pályázatát a 2023-as Világ Könyvfővárosa címre. Ha az UNESCO támogatja a magyar pályázatot, a magyar főváros Pest és Buda egyesítésének 150. évfordulóján adhat otthont az egész éves programsorozatnak.
József Attila: Kopogtatás nélkül
Az okos eszközök korában leggyakrabban nem is párunk arca, amit az álomba merülés előtt magunk előtt látunk, hanem a mobilunk képernyője! Pedig kutatások bizonyítják, hogy az esti mobilhasználat felboríthatja a bioritmusunkat. De más okai is vannak, amiért jobb a kütyüket könyvre cserélni!
Hogyan képes összekötni az embereket az a könyv, amit mindenki a maga kis kuckójában olvas? Hogyan válik az olvasás közösségteremtő erővé? Miért jó (személyesen vagy online) becsatlakozni egy könyvklubba? Amennyiben könyvmoly vagy biztosan sejted a válaszokat! Aki pedig ritkán olvas, most majd talán kedvet kap hozzá.
Van, aki a teljes csendet, nagyon maximum a szellő hangját, vagy a madárcsicsergést szereti olvasás közben. Más megkockáztat némi háttérzajt, és egyáltalán nem is zavarja. Ha Te is bírod, ha olvasás közben halk zene szól a háttérben, íme, néhány szempont, mit válassz!
A klasszikus könyvekkel alapjában véve az a baj, hogy általános iskolában és gimnáziumban igyekeznek kötelező olvasmányként lenyomni minden gyerek, illetve fiatal felnőtt torkán. Anélkül, hogy figyelembe vennék, érett-e rá az adott diák, vagy egyáltalán neki való-e a könyv. Pedig vannak olyan klasszikusok, amiket, ha a megfelelő időben olvasunk és nem a kényszer miatt, akkor a magával ragadó hangulat, vagy a történet maga, feledhetetlenné teszi őket.
Korán kelni ugyan nem jó, de mégis vannak bizonyos előnyei. Míg más éppen csak megpróbál kómásan kikászálódni az ágyból, addig mi már túl vagyunk a reggelin, esetleges reggeli testmozgáson, a hírek átböngészésén, és végre jutott egy kis idő magunkra is, mondjuk olvasgatásra.
A mindennapok rohanásában sokszor kevés időnk jut a minőségi kikapcsolódásra. Sem időnk, sem energiánk mondjuk egy jó könyvet elolvasni. Ez az egész kicsit megváltozik, ha gyermek érkezik a családba. Persze, nem a magunk szórakoztatására ragadunk könyvet, a legkisebbeket szeretnénk ezzel boldogítani.
A könyv-, e-könyv-, és folyóiratkultúrához kapcsolódó programokkal, köztük kötetbemutatókkal, mesematinéval, interaktív és zenei programokkal várja a könyvbarátokat a negyedik Olvasás éjszakája október 8-án, szombaton Budapesten és vidéken egyaránt.
Ha igazi könyvfaló vagy, akkor bizonyára alig várod az újdonságok megjelenését. Most olyan könyveket gyűjtöttünk össze nektek, amelyek még meg sem jelentek (de előrendelhetőek), de már nagyon várják őket a magyar olvasók. Azt hiszem nyárra lesz szórakoztató olvasmány bőven… Lássuk!
A Szerelem a kolera idején a világ egyik legnagyobb ívű szerelmes regénye, amely foglalkozik az öregedés, a változás és az élet nagy kérdéseivel is. Ha eddig még nem mertél vállalkozni a több mint 400 oldalas szépirodalmi regény elolvasására, akkor most szeretnénk biztatni! A történet és Márquez stílusa is magával ragadó.
Habár egyértelműen az olvasás fejleszti jobban a fantáziát, néha nem árt egy kis rásegítés. Sokan akkor kapnak kedvet egy-egy könyv elolvasásához, ha filmen már látták, és igazán lebilincselő élményben volt részük. De fordítva is igaz: megeshet, először olvasva, aztán nézve válik a kedvencünkké egy-egy irodalmi alkotás. De egy filmes csalódás után lehetünk dacosak is: „csakazértis” be szeretnénk bizonyítani magunknak, hogy ez egy jó történet.
A legújabb felmérések szerint a szülők egyharmada egyáltalán nem mesél a gyermekeinek Nagy-Britanniában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az arány itthon sem jobb. A szülők sokkal egyszerűbb módszert találnak a csemeték szórakoztatására: a televíziót. Természetesen hatalmas tisztelet a kivételnek, csak így tovább!