Olvassunk! No de miért és mit?
Bár egyre többen fordulunk a kényelmes, helytakarékos, por- és dohmentes e-könyvolvasás módszeréhez, mégis megfigyelhető, hogy továbbra is változatlanul és rendíthetetlenül sokan ragaszkodunk az elmepallérozás klasszikus megoldásaihoz.
Nem tudunk betelni a majd minden érzéket megmozgató nyomtatott könyvek kínálta élményekkel. Így a tervbe léptetett utazások során sem szívesen hagyjuk ki a hátizsákból néhány kézhez-álló könyvútitársunkat, melyek révén még élménydúsabbá formálhatjuk testet, szellemet egyaránt frissítő kiruccanásainkat.
A világ legegészségesebb függőségeként is számon tartható olvasás ízére, ha egyszer rákapunk, nem tudunk, ám a legkevésbé sem szándékozunk leszokni. Ez az egyetlen olyan függőség, melyről nem le- , hanem éppen ellenkezőleg: rábeszélnek. Mely által egy komfortos kanapéban üldögélve bebarangolhatjuk az emberi létezés kincsekkel pazar módon teleszórt birodalmát.
Az internetszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő: - olvasó- és könyvklubok,
a bőséges és folyamatosan bővülő kínálattal szolgáló (online) antikváriumok,
a meghosszabbított nyitvatartással kedveskedő könyvtárak,
a könyváruházak izgalmas zsákbamacska-periódusai,
a könyves blogok, vlogok és podcastok popularitása,
a szüntelenül gazdagodó digitális könyvtárak és adatbázisok,
a kedvcsináló író-olvasó találkozók,
a könyvkiadók és könyvterjesztők által megrendezett szabadtéri könyvnapok és -hetek,
a viszonylag újszerű, ám ígéretes irodalomterápiás képzések, valamint az ebből ágazó (önismereti) biblioterápiás csoportok megléte mind-mind arról tanúskodnak, hogy az olvasási kultúra a posztmodern közegben, a rohanásra berendezkedett világunkban is tért hódít magának. A könyvmoly fíling sok helyütt szinte gejzírként tör fel.
Van azonban egyetlen „kis” gátló tényező, mégpedig az, hogy az információrobbanás társadalmában gyakran szembesülünk az egyre halmozódó (könyv)választékkal. Ez remek hír, hiszen bőségesen el vagyunk látva nem egy, hanem akár száz emberöltőnyi olvasmánnyal is, ugyanakkor az olvasmánybőség akadályként is funkcionálhat, hiszen: nehéz választani.
A kötelező olvasmányokon túli üdítő szabadságban esélyünk nyílik arra, hogy személyre szabjuk olvasmány-bakancslistánkat. Tegyük fel a kérdést: miért akarunk olvasni? Milyen rendszeresen tervezzük ezt tenni? Mi a célunk ezzel? Érdekel bennünket egy konkrét témakör? Netalántán egyszerűen csak szeretünk képben lenni, művelődni, érdeklődés- és kíváncsiság szomjunkat tervezzük ezzel oltani? Szeretnénk jobban megérteni a világot, a benne forgolódó emberi mibenlétet? Esetleg önismereti célzattal fordulunk a téren és időn átívelő könyvmesterekhez?
Első lépés gyanánt érdemes fellapozni egy világirodalom-történeti munkát. Nálunk Szerb Antal: A világirodalom története; Babits Mihály: Az európai irodalom története; ugyanakkor jó ihletforrásként, olvasási „térképkén” szolgálhat Kukorelly Endre Porcelánboltja is. Ezen irodalmi kulcslyukként is meghatározható művekből kellő útbaigazításhoz jutunk olvasó-utunk folyamatában. Amennyiben a kortárs irodalomban való elmélyüléshez lenne kedvünk, e tekintetben sem kell releváns navigátorok nélkül tapogatóznunk, mivel a már fentebb is említett könyves blogok, magazinok a segítségünkre lehetnek – kiragadásképpen ilyen a bookline Könyves Magazinja is.
Jó olvasást kívánunk!
