Nagykarácsony napja
Elérkeztünk az év legvarázslatosabb időszakához, a karácsonyi ünnepekhez. Egész évben ezt a pár napot várjuk, hogy a család végre szeretetben együtt lehessen. December 25-e karácsony első napja. De vajon miért ünneplünk karácsonykor?
Karácsony a kereszténység második legnagyobb ünnepe, és ezt csak a húsvét előzi meg. A kereszténységben december 25-e a nagykarácsony napja és ez a nap Jézus Krisztus születésének napja. Bár Jézus születésének naptári napját nem jegyezték fel, ezért történhetett meg, hogy korábban más, és más napokon ünnepelték ezt a neves napot. Volt, hogy május 15-én, Szent Epiphaniosz napján, de ünnepelték január 6-án is. Végül 325-ben az első niceai zsinaton fixálták le a december 25-ei ünnepnapot Jézus születésének. Tény, hogy a karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe, azonban nemcsak a keresztények számára fontos ez a nap. A karácsonyt világszerte ünneplik, még a nem keresztény emberek is, hiszen a karácsonyt a szeretet, a másokkal való törődés legnépszerűbb ünnepeként tartják számon.
Hagyományok
Hazánkban december 24-én szenteste díszítjük fel a karácsonyfát, ajándékozzuk meg szeretteinket és velük töltjük az estét. Például az angolszász országokban december 25-e a karácsonyi ajándékozás reggele. A hagyományok szerint a december 25-e „dologtiltó” nap volt. Több helyen ezen a napon nem takarították az istállókat, nem mosogatták el a tányérokat, sokan még a szemetet sem vitték ki, tartva attól, hogy elűzik a szerencséjüket. December 25-én még főzni sem főzhettek, az előző napi maradványokat fogyasztották, talán ebből ered a mai napig fennmaradt néphagyomány, a kocsonya fogyasztása. Bánátban és Bácskában úgy tartották, ha ez a nap hétfőre esik, akkor ködös tél, szeles tavasz és jeges -viharos nyár várható. Amennyiben, ha keddre esik december 25-e, akkor a tél hosszú lesz, csapadékos tavasz. Ebben az évben vasárnapra esik, így a hagyomány szerint kellemes tél és tavasz, szeles nyár és bő termés várható.
Forrás: wikipedia
