Világunk fogalompárokkal van kibélelve. Valamire vagy valakire ránézünk, és rögtön kiragadjuk a fogalmak egyikét, melybe belehelyezzük, illetve belehelyezni véljük az adott tárgyat, jelenséget, valamint személyt. E fogalompárok közül kiemelkedik a jó és a rossz, valamint a szép és a csúnya. Maga a fogalomalkotás normák, szokások szerint válik lehetővé.
A krampusz egy olyan figura, akit a téli ünnepek kapcsán sokan ismernek, különösen Közép-Európában és az Alpok régiójában. Bár a Mikulás hozza az ajándékokat a jó gyerekeknek, a krampusz a rossz magatartású gyermekeket "látogatja meg". Ez a különös alak az ünnepi szezon sötétebb és hagyományokkal rendelkező oldalát reprezentálja. Az alábbiakban közelebbről megvizsgáljuk a krampusz történetét, szimbolikáját és azokat a hagyományokat, amelyek körülveszik ezt a misztikus alakot.
A népi hagyományokra építő farsangi szezon vízkereszttől egészen a vallási eredetű hamvazószerda napjáig tart, azonban január heteire manapság nem jellemző a farsangolás. A karácsony és a szilveszter közelsége elég ok lehet arra, hogy a leghosszabb téli hónap vigadalom nélkül teljen el?
Elérkeztünk az év legvarázslatosabb időszakához, a karácsonyi ünnepekhez. Egész évben ezt a pár napot várjuk, hogy a család végre szeretetben együtt lehessen. December 25-e karácsony első napja. De vajon miért ünneplünk karácsonykor?
Te hallottad már azt a kifejezést, hogy Tárkonyok hava? Na és azt, hogy Istenfiak vagy Álom hava? Egyöntetűen kijelenthetjük azt, hogy a karácsony hava szófordulatot már többen ismerjük. Az év utolsó hónapja rengeteg elfeledettnek hitt népszokással és nem utolsó sorban babonával bővelkedik. Nézzük, mi minden fűződik ehhez a csodás hónaphoz!
A nagymama az a különleges személy a gyermek életében, akinek a legfinomabb a sütije. Csak ő tudja olyan ízletesre főzni a húslevest, hogy az illata még felnőttkorban is megmarad az emlékeinkben. Egyedül ő képes megtanítani a kisunokáját tésztát gyúrni. A legszebb népdalokat is vele együtt lehet a legjobban énekelni a virágoskertben hintázva.
A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Idén sem rendezik meg a Hollókői Húsvéti Fesztivált és a locsolkodást, elmaradnak a Nógrád megyei világörökségi faluban a hagyományőrző programok is - tájékoztatta az MTI-t a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn.
A koronavírus által otthonmaradásra kényszerített háziasszonyok és családfők olyan értékeket vettek elő a fiókból, amik már hosszú ideje feledésbe merültek. Méltatlanul. A rohanó hétköznapokban kevesebb idő jutott főzni, varrni, kertészkedni, barkácsolni, kézimunkázni. Idáig. Teremtsük újra a hagyományokat!
Lányok, asszonyok, aki nem talált magának megfelelő búvóhelyet a mai napra, az bizony magára vessen! Neki nincs menekvés, szinte garantált, hogy a nap végére, de valószínűbb, hogy már a közepére csúnyán elázik. Mert vagy vödör vizekkel borítják nyakon, vagy szódásszifonnal kapja az áldást, vagy „illatos” pacsulifelhő lengi majd körbe!:-)
A torkos csütörtökökön országszerte csaknem másfél millióan tértek be a részt vevő éttermek valamelyikébe az elmúlt tíz évben, mióta az akció elindult - mondta Lipcsey György Imre, a szervező Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese a jubileumi rendezvényen csütörtökön.