Mondatokba fűzött mentőövek – Ezeket mondd, ha semmi nem jut eszedbe
Ugye Veled sem történt még olyan, hogy egy beszélgetés igencsak kellemetlenné vált, ám nem tehetted meg, hogy csak úgy felpattansz és továbbállsz? És olyan sem esett meg Veled, hogy egy megbeszélés, esetleg egy laza csevej alatt elkalandoztak a gondolataid, és a többiek „Szerinted?” kérdésére gőzöd sem volt, hogy mit is mondj?
Ha eddig sikerült megkímélned magad az ilyen kellemetlen szituációktól, akkor Te bizony a szerencse fia/lánya vagy! Mert van az a heves vitába átcsapó beszélgetés, megbeszélés, ahonnan csettintésre eltűnnénk, még ha csak megfigyelők is vagyunk, nem a vitázó felek egyike. És megeshet az is, hogy egy nagyon is „érdekfeszítő” tárgyalás, előadás, beszéd, beszélgetés közben mi inkább az ablakon bambulunk ki, vagy épp azt tervezzük, mit főzünk este, másnap, vagy mit csinálunk, ha innen kiszabadulunk. Ha esetleg egyszer az életben mégicsak megesne veled a fent említett szituációk valamelyike, vagy valami nagyon hasonló, akkor ezeket a mondatokat bátran alkalmazhatod. Mondatba fűzött mentőövek jönnek, melyek bedobhatsz egy-egy kényes „szituban”.
„Egy italt/kávét/teát/kis kekszet valaki?”
Na, ez egy jó ötlet! Ha úgy érzed, Te ebben a vitában nem vennél részt, és nem szeretnéd, ha majd rád osztanák az igazságosztó szerepét, csak nevezd ki magad az ügyeletes pincérnek. Egy ital, egy kis eszegetnivaló mindig jó indok arra, hogy lelépj!
„Elnézéseteket kérem, de…”
Mondjuk hív a természet, vagy egy fontos telefonhívás miatt kell eltűnnötök hosszú percekre. Azért arra ügyelj, hogy hallótávolságon belül maradj, hogy észrevedd, mikor van vége a vitának.
„Én is hasonlóan gondolom, mint XY!”
Ha ezt a mondatot veted be, akkor azért érdemes odafigyelni, tudni, mit is mondott az a bizonyos XY, nehogy ezáltal kerülj kellemetlen szituációba. Ám ha nincs különösebben véleményed, vagy elképzelésed, mit is mondj, mehet ez a mondat. Vagy átfogalmazva, kicsit kiszínezve meg is ismételheted XY mondandóját.
„Ez a hely/dekoráció/terítés stb. egyszerűen csodálatos!”
Na, ezt hívják úgy, hogy terelés…:-) Ha kényes a szituáció, mert gőzöd sincs, éppen miről van szó, tereld a beszélgetést más irányba. Persze, ez egy komoly megbeszélésnél nem igazán alkalmazható, de egy laza csevejnél bevethető.
„Ahogy az úr/hölgy/XY az előbb mondta is… hogyan is fogalmazott az imént?”
Azért itt szintén érdemes figyelni, mit is mondott a másik, és kinek a mondandójára is hivatkozunk!
„Elnézést, de mire is gondol pontosan?”
Ha véletlenül lemaradtál volna a beszélgetés egy apró részleténél, vesd be a visszakérdezés taktikáját! Így hamar újra képbe kerülhetsz arról, éppen hol is tartanak a többiek a vitában/megbeszélésben.
„Sajnos, ehhez a témához nem igazán tudok hozzászólni!”
Ha valami nem megy, azt nem kell erőltetni! Ha az adott téma nem éppen a Te asztalod, ne szégyelld ezt bevallani! Végülis, a legjobb az egyenes út, nem?
Humor, ami mindig bevethető
Ha egyszerűen tényleg elkalandoztak a gondolataid, vagy csak szeretnéd egy kicsit csillapítani a vita hevében kialakult indulatokat, egy-egy humoros, de nem bántó beszólás mindig segíthet!
Forrás: brigitte.de
