Mit jelent ma műveltnek lenni?
Nem könnyű a műveltségről beszélni egy olyan világ berendezkedésben, melyben manapság élünk. A technológia radikálisan megváltoztatta az életünket, az internetnek köszönhetően Földünk „faluvá” zsugorodott. Joggal merül fel a kérdés, hogy a klasszikus tanulási-tanítási modellek felvérteznek-e bennünket olyan képességekkel, amelyek segítenek az újszerű térben kellőképpen helytállni?
A tudás, amellyel a tanintézmények termeiből és padjaiból távozunk, elegendőnek fog-e bizonyulni ahhoz, hogy a későbbiekben kellőképpen helyt tudjunk állni?
Kérdésünket a megélhetésünket, jól(l)étünket biztosító leendő munkánk szemszögéből is megközelíthetjük. Sőt! Meglehet, hogy e tekintetben az amerikai pszichológus, fizikus George W. Crane meglátása tekinthető helytállónak, aki szerint: igazából egyetlen munkának sincs jövője, ugyanis csak a munkát betöltő egyén(iségé)ben lehet a jövő.
A futurista Thomas Frey szerint a technológiai és kommunikációs rendszerek folyamatos innoválódása okán a jövőbeli pályakezdők olyan területeken fognak elhelyezkedni, melyeknek zöme (Frey meglátása szerint legalább 60 százaléka!) ma még nincs is. A Javelin Strategy and Research előrevetítéséből pedig fény derült arra, hogy az online kereskedelmi folyamatok több mint 20 százalékát alternatív pénznemekkel fogják lebonyolítani – szükség lesz tehát fejlesztőkre és kiberbankárokra. Az információtárolási iparág is jelentősen meg fog változni, ugyanakkor a közeljövőbeli mezőgazdaságtól is sokat várnak el a szakemberek. A szakember szerint a mezőgazdaság a jövő egyik legmegbecsültebb, legkeresettebb szakmájává fog előrelépni. Felteszik ugyanis a kérdést, hogy miért terheljük a környezetünket és a pénztárcánkat is azzal, hogy a világ másik feléből töltjük fel a helyi élelmiszerboltok polcait. Mindez elképzeléseik szerint megvalósítható lehet föld alatt megoldott terméktermesztési módszerekkel.
Új világ, új készségek (skillek)
A Medium által összegyűjtött globális adatok szerint a diákok fontosnak tartják a különféle kultúrák megismerését, ugyanakkor egyetértés (98 százalékos) született abban is, hogy a hatékony problémamegoldáshoz szükséges a világtörténelmi események ismerete. Rendkívül nagy érdeklődés övezte az olyan kritikus területeket is, mint a szegénység, a klímaváltozás, a kulturális különbségek, és a gazdaság. Azt pedig, hogy a munkahelyek egyre inkább nemzetközivé válnak az is alátámasztja, hogy a multinacionális cégek száma az 1990 és 2013 közötti időszakban 7000-ről 65 ezerre emelkedett.
Az internet- és technológiakutató Lee Rainie, és a kommunikációs szakember Janna Q. Anderson egyetért abban, hogy századunk új készségeket igényel az emberektől. Az AI-rendszerek térhódítása, és a rohamosan fejlődő digitalizáció korszakában egyre fontosabbá válnak az olyan készségek, mint: a konfliktuskezelés, az együttműködés, a kritikus gondolkodás, alkalmazkodóképesség, a kíváncsiság, a kreativitás. Mindezek a kutatók szerint nagyra értékelt képességekké válnak.
Természetesen a modern műveltség mellett a klasszikusnak is van és – reményeink szerint – a jövőben ugyancsak lesz értéke, hiszen a múlt felbecsülhetetlen tudásának, az emberiség eddig összegyűjtött bölcsességének rengeteget köszönhetünk. Még a tömegkommunikáció térhódítása mellett is alapvető fontosságú a klasszikus műveltség megőrzése, mely Agárdi Péter irodalomtörténész szerint felbecsülhetetlen értéket képvisel az emberformálásban.
