Miért fontos a mentális rugalmasság képessége és annak fejlesztése?
A kognitív vagy gondolkodási rugalmasságként is emlegetett mentális flexibilitás olyan kognitív, azaz gondolkodáson és megismerésen alapuló képesség, mely lehetővé teszi az egyszerre több dologra való figyelést, az új és váratlan kihívásokhoz való jobb alkalmazkodást.
Ez a fajta rugalmasság azt feltételezi, hogy az egyén tisztában van saját jelenével, ezen belül is szorosabban a gondolataival és érzelmeivel. A készségnek köszönhetően kevesebb meglepetés éri, mivel időben képes felismerni a változást sejtető „figyelmeztető jeleket”, majd kellőképpen kezelni azokat, tehát az illető jobban alkalmazkodik a különféle helyzetekhez.
A mentális rugalmasság révén egyfajta változásokkal és kihívásokkal szembeni „készenléti állapotba” kerülhetünk. A magas alkalmazkodóképességi hányadossal rendelkező egyének általános jellemzői között kiemelkedik a nyitottság, az új készségek fejlesztése iránti fokozott igény, a folyamatos önfejlesztés motivációja, és az, hogy képesek más(ok) perspektívájából szemlélni a problémákat. A pszichológiailag rugalmas emberek kreatív és egészséges módon reagálnak az élet „fordulataira”, alakulásaira, mégpedig úgy, hogy közben összhangban maradnak saját céljaikkal és értékeikkel.
A pszichológus és professzor Rachel Goldman értelmezése szerint a rugalmasság ezen típusa a jelen pillanatban maradásban rejlik, amikor amellett, hogy megőrizzük nyitottságunkat a felmerülő szituációkban, engedjük megtapasztalni az ekkor életre hívott gondolatokat és érzéseket, majd azokat összhangba hozzuk a saját értékeinkkel. Ez pedig elkerülhetetlen a mindennapi életben történő viselkedésünkhöz, boldogulásunkhoz, ahogy ahhoz is, hogy hatékony módon reagáljunk a bennünket érő impressziókra. A negatív önbeszédre és a túlgondolkodásra szakosodott pszichológus, Betsy Holmberg feltette a kérdést, mely szerint:
A mentális rugalmasság a mentális egészség kulcsa?
Abban az esetben, ha a negatív gondolati minták eluralkodnak, mindez akár szorongáshoz vagy depresszióhoz is vezethet - mondja Holmberg. Mindannyiunknak van egy „belső kommentátora”, aki/ami a nap folyamán szüntelen belső monológot folytat, értelmezve, értékelve mindazt, amit teszünk és mindazt, ami velünk történik. Ezt a monológot az úgynevezett Nyugalmi- vagy Alap Hálózat folytatja (Default Mode Network, röviden DMN). Az agyterületek által vezérelt hálózatot, ezt a belső monológot, nehéz leállítani, különösen olyankor, ha negatív érzések és gondolatok lesznek úrrá rajtunk, bennünk.
Rachel Goldman pszichológus is egyetért azzal, hogy a pszichológiai rugalmasság a mentális egészség egyik kulcsfontosságú összetevője, mely segít a stressz, a szorongás, a depresszió és egyén mentális problémák csökkentésében. Nem beszélve arról, hogy amennyiben mentálisan flexibilisek vagyunk, az jótékony hatással van az önbizalmunkra, önbecsülésünkre és a kapcsolatainkra egyaránt.
A mentális rugalmasságnak köszönhetően a negatív rutinokban és viselkedésmintákban való leragadás helyett alkalmazkodóbb módon reagálhatunk, mely ideális fogódzót kínál a kihívások, a kudarcok és nehézségek közepette. Ennek fejlesztésében segíthet a mindfulness gyakorlása, a jelen pillanatban való teljes, tudatos, éber jelenlét. Ezen felül a meditáció, a jóga és a légzőgyakorlatok is segíthetnek. José J. Canas egyik tanulmányában a kognitív rugalmasságot egy olyan emberi képességnek nevezi, mely arra szolgál, hogy feldolgozási stratégiákat kínáljon a váratlan helyzetekhez, környezeti változásokhoz. Ugyanakkor biztosítja a tudás gyors átstrukturálását, a változó igényekhez igazított módon.
