Mi köze van a szelfinek a szívbetegségekhez?
A címben feltett kérdés senkit sem csap be, mert van valami, ami összeköti a látszólag egymástól fényévnyi távolságra eső fogalmakat. Ez pedig a mesterséges intelligencia – állította a Medical Xpress cikke, az European Heart Journal alapján. A szóban forgó tanulmány elsőként mutatta be, hogy mélyreható számítógépes algoritmust lehet használni a szívkoszorúér-betegség (CAD) kimutatására egy személy négy fényképének elemzésével.
A "szelfik" elküldése az orvoshoz olcsó és egyszerű módszer lehet a szívbetegségek kimutatására – állította a kutatást vezető Zhe Zheng professzor. A kutatásban részt vett a Nemzeti Központ Szív- és Érrendszeri Betegségek Kórháza, a Fuwai Kórház, a Kínai Orvostudományi Akadémia és a Pekingi Unió Orvosi Főiskolája.
„Már ismert, hogy bizonyos arcvonások a szívbetegségek fokozott kockázatát mutatják. Ide tartoznak a vékonyodó vagy ősz haj, a ráncok, a fülhéj gyűrődése, a xanthelasmata (apró, sárga koleszterin lerakódások a bőr alatt, általában a szemhéjak körül) és az arcus corneae (zsír- és koleszterin lerakódások, amelyek homályos fehér, szürke vagy kék átlátszatlan gyűrűként jelennek meg a szaruhártya külső széleiben)” – mondta Zheng professzor.
A kutatócsoport, együttműködve a pekingi Tsinghua Egyetem Automatizálási Tanszékének Agy- és Megismerési Intézetével, 5796 beteget vont be a vizsgálatba Kína nyolc kórházából 2017 júliusa és 2019 márciusa között. A betegek mindannyian átestek már valamilyen képalkotó eljáráson az ereik kivizsgálására, mint például koszorúér-angiográfián vagy koszorúér-komputertomográfián (CCTA). Véletlenszerűen két részre osztották őket, 10 százalékuk validációs csoportot alkotott.
Képzett kutatónővérek négy arcképet készítettek róluk digitális fényképezőgéppel, majd adatokat gyűjtöttek a betegek társadalmi-gazdasági helyzetről, életmódjáról és kórtörténetről. A radiológusok áttekintették a betegek angiogramjait, és értékelték a szívbetegségük mértékét attól függően, hogy a beteg testében hány ér szűkült be 50% -nál nagyobb mértékben Ezeket az információkat használták fel a mesterséges intelligencia algoritmusának létrehozására és validálására. A kutatók ezután további 1013 betegnél tesztelték az algoritmust. Megállapították, hogy az algoritmus felülmúlta a szívbetegségek kockázatának előrejelzésére szolgáló meglévő módszereket mint a Diamond-Forrester modell és a CAD konzorcium klinikai pontszáma. A betegek validációs csoportjában az algoritmus az esetek 80% -ában helyesen detektálta a szívbetegségeket.
Ji professzor elmondta, hogy az arcfotók sokban segítettek megjósolni a lehetséges szívbetegségeket, és ezeken belül az arc, a homlok és az orr további információkkal szolgált. mint az arc többi területe. Ugyanakkor - mondta - jelenleg még túl sok hamis pozitív eredményt adott, amely kellemetlenséget és szorongást eredményezhet a betegeknél, nem beszélve arról, hogy kórházi kivizsgálásuk is sokba kerül. Ezért az algoritmust még tovább kell fejleszteniük. A tanulmányhoz hozzászólt Charalambos Antoniades, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének szív- és érrendszeri professzora aki azt emelte ki, hogy a szelfik szűrővizsgálati módszerként történő alkalmazása egyszerű, de hatékony módszert kínál az általános populáció szűrésére. Ez a megközelítés nagyon releváns lehet a világ azon régiói számára, amelyek alulfinanszírozottak és gyenge szűrési programokkal rendelkeznek.
Forrás: medicalxpress
