Amennyiben felmérést végeznénk a magyarok körében a legismertebb magyar találmányok ismertségéről, talán Bíró László és a golyóstoll, Rubik Ernő bűvös kockája, valamint Jedlik Ányos és a szódavíz jutna legtöbbször honfitársaink eszébe. Pedig a világ ezeken kívül még nagyon sok mindent köszönhet tudósainknak. Legyünk rájuk büszkék!
A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán - mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban.
Az orangutánok nem ellesik egymástól, hanem saját maguk jönnek rá, hogyan tudják a természetből vett "kalapáccsal" feltörni a dióféléket - állapították meg német kutatók.
Már Kínában sem számít veszélyeztetettnek az óriáspanda, ám még mindig sérülékeny - jelentették be kínai szakértők.
A fogyással megelőzhető, de akár meg is fordítható a cukorbetegség- derült ki az ESC Congress tavalyi előadásaiból. 2019-ben világszerte körülbelül 463 millió ember szenvedett cukorbetegségben, amelyek túlnyomó többsége (körülbelül 90%-a) 2-es típusú cukorbetegség volt. A cukorbetegség megduplázza a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás kockázatát. Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség fő oka, míg a genetikai örökség valamelyest növelheti ugyan a cukorbetegség kialakulását, de ez egyénektől függ.
A szarvasmarhák gyomrában élő baktériumok képesek a műanyagok lebontására is - ezt állapította meg egy most publikált kutatás.
A Nap tömegénél százszor nagyobb, hunyorgó óriáscsillagot talált a tejútrendszer központjában egy nemzetközi csillagászcsoport.
A címben feltett kérdés senkit sem csap be, mert van valami, ami összeköti a látszólag egymástól fényévnyi távolságra eső fogalmakat. Ez pedig a mesterséges intelligencia – állította a Medical Xpress cikke, az European Heart Journal alapján. A szóban forgó tanulmány elsőként mutatta be, hogy mélyreható számítógépes algoritmust lehet használni a szívkoszorúér-betegség (CAD) kimutatására egy személy négy fényképének elemzésével.
Az ELTE Etológia tanszékének munkatársai négy tényezőt vizsgáltak legújabb kutatásukban, amelyek azt befolyásolhatják, mennyit néz a kutya az emberre. A fejformát, a fajta eredeti funkcióját, a kort és a személyiséget nézve arra jutottak, hogy a rövid orrú, együttműködő, fiatal és játékos kutyák néznek legszívesebben az ember szemébe.
Kapcsolatot mutattak ki bizonyos vércsoportok és 49 betegség fokozott kockázata között a svédországi Karolinska Intézet kutatói, akik több mint ötmillió svéd ember adataira és csaknem ezer betegségre terjesztették ki a tanulmányukat, megállapítva egyebek között, hogy a B-s vércsoport védelmet nyújthat a vesekövek ellen.