Kezdődik a böjt? – Miért jó nekünk?
Aki kevésbé van tisztában a vallásos ünnepekkel, „szabályokkal”, az is tudja, hogy a farsang utáni, húsvét előtti időszak bizony a böjt időszaka. Sokan ilyenkor csakis a hús elhagyására gondolnak, ám (vallásos szempontból is) sokkal mélyebb dologról van szó.
Ha a dolgok mögé nézünk, valójában kevésbé, vagy egyáltalán nem vallásos szemszögből nézve is jóval többről szól a böjtölés, mint egy-egy étel elhagyása.
Vallásos eredet
Ha a katolikus vallást nézzük, hamvazószerdával indul (idén február 14.), és nagypéntekig tart (ebben az évben március 29-ig), de az összes világvallás lényeges részét képezi. Minden fajtánál kiemelten fontos szerepet kap a böjt, hiszen ezáltal kerülhetünk közelebb Istenhez, segítségével nem csak a testünk, hanem lelkünk, szellemünk is megtisztul. Együttérzőbbekké válhatunk embertársaink, és más élőlények iránt, a böjtnek hála, jobban megértjük, és talán szebb helynek látjuk majd a világot.
Ha nem (csak) vallásos szempontból közelítjük meg a böjtölést
Vallása, hitvilága szerint mindenki eldöntheti, böjtöl-e, miért, és milyen formában. Meglehet, hogy egészségügyi okok miatt kell, vagy egyszerűen csak mi érezzük úgy, hogy szükségünk van rá. Az biztos, hogy bármilyen okból is kezdünk el böjtölni így húsvét előtt (vagy az év más szakaszában), rosszat nem teszünk vele. (Persze, csak ha ésszerű keretek között tesszük.)
Teljes vagy részleges?
Bár létezik teljes böjt is, amikor valójában csak vizet vesz magához a böjtölő, a mai rohanó világban ez eléggé kivitelezhetetlennek tűnik. Hiszen a rohanáshoz azért energia is kell, amit vízből elég nehéz „kinyernünk.” Sokan inkább részleges böjtöt érdemes tartani, vagyis „csupán” egy-egy ételt kihagyni huzamosabb ideig az étrendünkből.
Miért jó a böjt…
... a testünknek?
Először is a karácsonyi, farsangi, vagyis a téli időszak alatt magunkba tömött nehéz, zsíros fogásokat, és az ezek, illetve mondjuk gyógyszerek, gyógyhatású készítmények szedése miatt, testünk által elraktározott méreganyagokat nem árt kiűzni a szervezetünkből.
Az elraktározott salakanyagok mellett a télire elraktározott kilóktól is jól esik megszabadulnia testünknek. Ugyan a böjt se nem fogyókúra, se nem diéta, azért lehet olyan mellékhatása, hogy leolvad rólunk néhány felesleges kilócska.:-)
Miután szervezetünk kitisztult, fitten, frissen várhatjuk a tavaszt!
Nem csak a tavaszt, hanem a húsvéti időszaktól magunkhoz vehető finomságokat, az új évszak kínálta zöldségeket, gyümölcsöket is nagyobb örömmel fogyaszthatjuk. Hiszen finomabbnak érezzük ezeket, jobban értékeljük, jobban érzékeljük az ízeket.
... a léleknek?
A böjt segítségével tudatosabbá tehetjük táplálkozásunkat is, hiszen figyelmünk inkább a zöldségek, gyümölcsök, halak, gabonák, könnyebb fogások felé fordul a nehezebb, zsírosabb ételek helyett. Még az is lehet, hogy maradunk ezen a vonalon böjt után is.
Megtanít befelé figyelni, koncentrálni, segítségével még jobban megismerhetjük önmagunkat.
Összeszedettebbé tesz, megtanulunk jobban koncentrálni egy-egy dologra.
Segíthet abban is, hogy magabiztosabban, határozottabban merjünk célt kitűzni magunknak.
Erősíti az önbizalmunkat.
Talán az egyik legfontosabb, amit megtanulhatunk a böjt által, az az önfegyelem. Mondjuk ha csak a csokoládéról mondunk le a böjt idejére, már akkor is sokat teszünk az önfegyelem gyakorlásáért, fejlesztéséért. (Pláne, ha amúgy csokiimádók vagyunk…:-))
Türelemre tanít, magunkkal és másokkal szemben is.
... a szellemünknek?
Ahogy már feljebb is írtuk, segíthet a koncentrációs képességünk élesítésében.
Nem csak testünk tisztul meg ilyenkor, hanem agyunk, gondolkodásunk is. A kevésbé nehéz ételek miatt nem nehezülünk el, élénkebbek leszünk, jobban forognak az agytekervényeink is.
Arra mindenképpen fontos odafigyelni, hogy böjtölni legjobb lenne orvosi felügyelet mellett, pláne, ha valamilyen betegséggel is küzdünk.
Cikkünk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvossal, szakemberrel való konzultációt!
Forrás: lotusz.cafeblog.hu, hu.wikipedia.org
