Jó üzlet a mindenmentes!
Az élelmiszerallergia természetesen nem játék. Egyre több allergénmentes termékhez juthatunk hozzá, ugyanis évente minimum 20%-kal bővül az élelmiszerpiac azon területe, amely ezeket az ételeket illeti. Hódítanak a gluténmentes, a bio- és a paleo termékek, de mitől ilyen drágák?
December 13-án új világ köszönt a magyarországi ételallergiásokra. Az allergén összetevőket nemcsak az előre csomagolt, bolti élelmiszereken, de a hazai menzákon, kifőzdékben, éttermekben is fel kell majd tüntetni, de legalábbis meg kell oldani, hogy szóbeli tájékoztatást kapjanak a fogyasztók arról, mit ehetnek meg a rosszullét veszélye nélkül. Ez még inkább megdobhatja a laktóz-, glutén-, tojás-, szója- vagy bármi más mentes termékek hazai forgalmát, ami néhány éve már amúgy is látványosan bővül.
Igazán masszívan persze a világ leggazdagabb országaiban, ahol az ételallergia dollármilliárdokban mérhető üzlet. Ezt a bizniszt már régóta nemcsak az allergiájuk miatt helyettesítő termékeket kereső betegek éltetik; a korábbi vegetáriánus mozgalmak helyét a bio, a paleo és a gluténmentes őrület vette át. Az Amerikában már most 8,8 milliárd dolláros gluténmentes piac az Economistban közölt friss becslések alapján 2017-re több mint 60 százalékkal nőhet.
Európa is gyorsan zárkózik fel: már most két számjegyű százalékkal bővül a forgalom a fizetőképes és egészségtudatos vásárlókban bővelkedő országokban. A brit éttermek például egymást taposva vezetik be a gluténmentes menüiket, a kifejezetten tömegigényeket kielégítő McDonald's brit egységei október végén indították egyhetes gluténmentes burger próbájukat, de még Írország és Olaszország vidéki kisboltjai is vaskos készleteket halmoznak fel gluténmentes kenyérből és süteményekből.
TÖBBMILLIÓS HAZAI PIAC
Hivatalosan Magyarországon a lakosság 1-2 százalékát tartják genetikailag gluténérzékenynek, de 6 százalékra teszik azokat, akik más okból nem bírják a gabona fehérjéjét. Ez önmagában legalább 600 ezer ember, és ennél jóval többen – 2-3 millióan vannak – azok, akik pedig a laktózra érzékenyek valamilyen mértékben. (Hogy az egyéb allergiák hány embert érintenek, arról még ennyire pontos adat sincs.)
Ennek ellenére itthon néhány éve még nem sokan hallottak laktózmentes tejről vagy tejfölről, és ha kölesliszt után érdeklődtünk, minimum furcsán néztek vissza a sarki közértben. Mostanra sokat javult a helyzet: már az Aldiban és a Lidlben is van laktózmentes szekció, a Sparban több típusú saját márkás (“Free From”) gluténmentes, bio alapanyagokból készült, tartósítószer és adalékanyagmentes áru van, és a hipermarketek is tele vannak g-free címkékkel. Friss körkérdésünk alapján az Auchanban nagyjából 50 laktózmentes és 250 féle gluténmentes áru van, a Tesco pedig legalább 60 féle gluténmentes, és 40 féle laktózmentes terméket kínál.
Megjelent a piacon több webáruház, Budapest belvárosában már gluténmentes étterem is működik, és ha valaki megengedheti magának, garantáltan gluténmentes ebédet, pizzát is rendelhet házhoz szállítással. Kifejezetten allergiaboltból viszont még mindig kevés van az országban – főleg vidéken –, a közétkeztetés pedig igen mostohán bánik az érintettekkel. Míg az Egyesült Államokban szinte bármelyik irodai, egyetemi étkezdében vannak valamely allergéntől mentes fogások, sőt, gluténmentes kutyatápot is kapni, a magyar iskolák menzáin 30 éve semmi nem változott, és a bizonyítottan lisztérzékeny gyerekekre sem főz senki külön menüt.
Pedig úgy volt, hogy már idén szeptembertől minden menzán alanyi jogon jár a gluténmentes étel, de januárra tolták a bevezetését. „Valószínűleg azért, mert problémát jelent, hogy egy gluténmentes menüt egyszerűen nem lehet ugyanabban a konyhában vagy pékségben előállítani, mint a normálisat” – magyarázza Tóthné Rabóczki Ágnes, a Táplálék Allergia Centrum tulajdonosa. Az övék egyébként azon kevés hazai vállalkozások egyike, amelyek kiskereskedelemmel és saját gyártással is foglalkoznak. És mivel már több mint tíz éve a piacon vannak, ma a legnagyobb speciális üzletnek számítanak az országban. Sőt egyre inkább üzletláncnak: budapesti boltjuk mellett több vidéki üzletet és webáruházat visznek, 45 embert foglalkoztatnak és 300 milliós éves forgalmuk van.
KÉNYSZERBŐL ÜZLET
Vállalkozásuk 2001-ben indult, amikor is saját bőrükön érezték, hogy milyen hatalmas a piaci rés az ételallergiásoknak szánt élelmiszerek magyarországi kereskedelmében. “Az egyik gyerekem lisztérzékeny és cukorbeteg 25 éve, tehát nagyon régóta benne vagyunk ebben a diétában. Amikor az akkor létező összesen 2-3 üzletből is megszűnt egy, elhatároztuk, hogy csinálunk egy sajátot, ahol kizárólag táplálékallergiával kapcsolatos termékeket fogunk forgalmazni” – mondja Rabóczki Ágnes. És nem viccelnek, amikor azt mondják, hogy a lehető legkisebb piaci réseket is szeretnék betömni: a termékeik 90 százaléka alapból gluténmentes, a többi pedig olyan, ami többes diétában is működik, mert egyszerre tejmentes, tojásmentes, cukormentes, vagy akár alacsony fehérjetartalmú. Van olyan kenyerük, ami egyszerre 7 diétában is fogyasztható. Saját lisztkeverő üzemet, cukrászüzemet, pékséget indítottak, és tervben van egy csokoládéüzem is. Egy másik nagy piaci szereplő, a 9 éve indult Budaörsi Élelmiszerallergia Szaküzlet tulajdonosa, Gyepes Katalin is azért kezdett bele az üzletbe, mert a lányáról kiderült, hogy lisztérzékeny. “Kilenc éve még nagyon kevés helyen lehetett kapni bármit, ami gluténmentes, és az is ehetetlen volt" - mondja.
Innen jutottak odáig, hogy saját receptjük alapján ma 5-6-féle kenyeret sütnek, és több mint 40-féle pékárut küldenek az egyik legnagyobb lánc, a Lipóti Pékség 100-110 üzletébe. A 15 fős, 170 millió forintos árbevételű cég alapanyagokat nem gyárt, csak vásárol. De ők ugyancsak be akarnak furakodni a legkisebb piaci résekbe. 80 négyzetméteres üzletükben van minden: kenyér, liszt, pékáru, a legkülönbözőbb szójaszósz, tojásmentes-, rizsmentes-, kukoricamentes- termékek, tészták, konzerv, fagyasztott áru, de még allergiásoknak való rágógumi is.
Sokan – különösen, ha frissen diagnosztizáltak nála valamilyen érzékenységet – személyes tanácsot is igényelnek, amit a nagy hipermarketekben nem kapnak meg. Ezért nem tart a Táplálék Allergia Centrum sem a multiktól. Mint Rabóczki Ágnes meséli, szinte minden vevőjüket ismerik, a munkatársaik zöme maga is érintett, de dietetikusokkal és élelmiszermérnökökkel is dolgoznak. Határozottan állítja, hogy ezért ma Magyarországon “a hipermarketek biztosan nem jelentenek igazi konkurenciát.”
A hazai gyártóknak azonban nehéz dolguk van, ha külföldön, például a környező országokban terjeszkednének. A lehetőségek korlátozottak: a romániai diagnosztizálás például még nem olyan jó, mint itthon, így kevés a regisztrált beteg, Szlovákiában meg majdnem mindent finanszíroz az állam, ami a diétázóknak kell (egyébként Olaszországban is orvosi receptre lehet felíratni termékeket). „Minek fizessenek a vásárlók a mi termékeinkért, ha megkaphatják a sajátjukat állami támogatással is” - mondja Rabóczki.
A gluténérzékenyek egyébként nálunk is kapnak állami támogatást, csak másképp. Fogyatékosként (!) tartja számon őket a társadalombiztosítási rendszer, ha ezt a titulust és a vele járó adminisztrációt vállalják, akkor cserébe emelt családi pótlékot, ingyenes tankönyveket és utazási kedvezményt is kapnak, egészen kísérőstül. De ez csak a középiskola végéig tart, a felnőtt betegeknek már nagyon kevés kedvezmény jut: ha elkezdenek dolgozni, akkor havonta elszámolhatják a mindenkori minimálbér 5 százalékát. Ebből viszont három kilo gluténmentes kenyér sem jön ki.
NEM CSAK DIVAT
Gluténmentes kenyér :)A bizonyos összetevőkkel szembeni intolerancia nem önként választott divatdiéta, amit Miley Cyrus ajánl, mert elmulasztja a migrént, hanem kényszer. A gluténérzékeny betegeknek le kell mondaniuk minden búza-, árpa- és rozslisztet tartalmazó ételről, és sokszor még a zablisztről is, mert a gyártáson és a csomagoláson keresztül a zab is könnyen szennyeződhet más, glutén tartalmú lisztekkel. De a Kantar amerikai piackutató cég felmérése szerint a vásárlók majdnem negyede állítja magáról, hogy nem orvosi okok miatt választja ezeket a termékeket.
ZÉRÓ TOLERANCIA
A valóban gluténmentes alapanyagok nem keveredhetnek a glutén tartalmúakkal, ezért ugyanazon a gyártósoron, és ugyanabban a csomagolóüzemben nem is lehet őket feldolgozni. A megengedett 20 mg/kg szennyeződés annyira kicsi érték, hogy egy olyan cukrászatban, ahol búzalisztes tortát is sütnek, már a levegőben több a szennyeződés, mint a határérték.
A probléma ráadásul már a malomnál kezdődik. A Táplálék Allergia Centrum bevizsgáltatott több kukoricamalomból származó kukoricalisztet, és magasabb volt benne az egyéb gabonatartalom, mint a megengedett. A szántóföldtől a magtáron át ezer helyen szennyeződhet az alapanyag és az őrlemény is. Magyarországon egyedül Monostorpályiban van olyan malom, amelyik egyedül kukoricával foglalkozik, garantálja a gluténmentességet, és még be is vizsgáltatja a lisztet.
És míg a gyártó köteles az összetevőket feltüntetni a termékeken, az éttermekben ma nem áll rendelkezésünkre kilométeres összetevőlista az étlapok alján. Itt a szóbeli tájékoztatásnak és a bizalomnak óriási szerepe van. Az egy éve – kifejezetten gluténmentes helyként – indult budapesti Köles étterem tulajdonosai, Hadarik Rita és Juhász Krisztina például állítják, hozzájuk “szennyeződés nem jut be”. Ezzel egy év alatt napi 100-150 fős törzsközönséget sikerült kiépíteniük, és bár még veszteségesek, február óta már házhoz szállításuk is van, és később pékséget is nyitnának.
Forrás: vs.hu
