2015.11.25. 13:00:17 10524 279

Ilyen, amikor egy virág 100-szor gyorsabban nyílik ki! - Videó!
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Szeretnél valami megnyugtatót látni? Nézd meg ezeket a videókat, amelyeken timelaps technológiával mutatják be, ahogy különböző virágok felcseperednek vagy éppen kinyílnak. A felgyorsított virágba borulás olyan élettel tölti meg a virágokat, hogy húsvér és lélegző egzotikus kisállatoknak tűnnek. Nagyon érdekes!

Narancs rózsa | Fotó: pixabay.com - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Narancs rózsa | Fotó: pixabay.com

A virágzás folyamatának megnyugtató, ám gyönyörű pillanatait követheted nyomon a következő videókon, többszörösére felgyorsítva.

Zenével együtt az igazi:

Egy másik koncepció, amelyből ugyanolyan nyugalom árad

Ilyen, amikor a tavirózsa életre kel

Mintha filmszereplők lennének ezek a sisak- és hóvirágok

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Napi egy szilva a szorongást távol tartja + 1 extra szilvás-mandulás recept

Noha a szilva rendszertanilag a „vitatott besorolású” kategóriába tartozik, annál nagyobb érdeklődés övezi az egészségre gyakorolt hatását. Ez a Kárpát-medencében és Ázsiában egyaránt őshonosnak tartott gyümölcsféle Magyarországon leginkább a középkorban került az érdeklődés középpontjába. A későbbiek folyamán pedig már aszalványként szállították Németországba, Lengyelországba és Ausztriába is. Ezért nem meglepő, hogy ezeken a helyeken „magyar szilva”néven vált ismertté. A figyelemre méltó történelmi háttér mellett arra is kíváncsiak vagyunk, hogy miért érdemes fogyasztani?

Palóc Búcsú és Folkfesztivál Balassagyarmaton

A hagyományos palóc búcsút rendezik meg a hétvégén folkfesztivállal színesítve a Nógrád vármegyei Balassagyarmaton; a Szent Anna tiszteletére rendezett búcsút palóc vendégség követi majd vasárnap.

Ledönthető-e az előítélet masszív fala?

Az egykori kémikus és egyetemi tanár, Fabinyi Rudolf, az 1930-as évek elején úgy fogalmazott, hogy a hiedelmek egész tömege úgy üli meg a közvéleményt, akárcsak a lidércnyomás, melyek között kimagasló helyen szerepel az előítélet. Bár Fabinyi ekkor leginkább a pszichiátriai betegségekben érintettekkel szemben állított beskatulyázásokat helyezte előtérbe, elmondható, hogy ez számos területre kiterjeszthető. Milyen (ős)forrásból eredeztethető ez a nem tapasztalatokra, hanem feltételezésekre alapozott megállapítás? Vajon ledönthetőek ezek a vaskos sztereotípia-falak?