Ásványokról szóló sorozatunk 3., egyben befejező részéhez érkeztünk, amelyben a rózsakvarc, ametiszt, citrin, hegyikristály, holdkő, obszidián, jade és aventurin után, újabb négy kőnek nézünk utána, hogyan támogathatják viselőjüket.
Mindörökké Batman, Batman visszatér, a Sötét Lovag-trilógia, stb. . Te is imádod a Batman filmeket? Megértjük! Ám most nem a mozirajongóknak szeretnénk kedveskedni, ez az írás a valódi denevérekről, és az ő elképesztően izgalmas világukról szól. Lássuk mit érdemes tudni a természet éjszakai vándorairól, akik különleges életmódjukkal, rejtélyes szokásaikkal, és meglepő képességeikkel fontos szereplői az ökoszisztémának.
A Pilisről sem lehet eleget olvasni, ezért jöjjön egy újabb írás, amelyben ismét ajánlunk néhány barangoló helyet ebben a csodás évszakban. Bakancsot fel, irány a természet!
A hétvégén rendezik meg a 32. Európai Madármegfigyelő Napokat (EMN). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 18 vármegyében és Budapesten 57 helyszínen várja az érdeklődőket.
Nem csupán a meleg nyár, az őszi időszak is ideális arra, hogy a gyerekek a szabadban töltsék az időt és kreatívan játszanak a friss levegőn. A különböző szabadtéri játékok segítenek abban, hogy növeljük aktivitásukat, és közben élvezzék a természet csodáit. Számos olyan programot kitalálhatunk, amelyekkel kimozdíthatjuk őket a négy fal közül. Ne mondjunk le a hűvösebb időben sem a kinti közös játékokról. Az őszi varázslatos természet rengeteg élményt tartogat kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Gyerünk ki a friss levegőre!
Országszerte több mint száz ingyenes szakmai és családi programmal várják az érdeklődőket az Erdők Hetén szeptember 30. és október 6. között.
A természet gyakran bámulatba ejtő „alkotásaival” fotós összeállításokban és David Attenborough lélekemelő filmjeiben találkozhatunk leginkább. Tagadhatatlan, hogy kék bolygónk bővelkedik a természeti csodákban. Ezek közül listázunk most néhány egészen elképesztő jelenséget.
Három récefaj: a böjti réce, a kanalas réce és nyílfarkú réce lehet az év madara 2025-ben; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján július 25-én délig várja a szavazatokat.
A kullancsok csaknem háromszáz betegséget terjesztenek, ám ezek közül az emberre csak néhány veszélyes. Hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás. Ezek elkerülése érdekében fontos, hogy a kullancscsípés esetén mielőbb távolítsuk el a vérszívót. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.
Kenutúrák, bölényszafari, lápréti barangolás, sólyom- és sasles, népi játszóház, tárlatvezetés, természetismereti foglalkozások, interaktív vízvizsgálat és gyereknapi programok várják az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Parkok Hetén május 17. és 26. között országszerte. A programsorozat nyitórendezvénye pünkösdhétvégén a városligeti Vajdahunyadvárban lesz.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményben kéri a lakosságot a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentésére.
Parkokban, erdőkben sétálni felemelő, léleküdítő, gondolatfrissítő mozgásforma. Ilyenkor az embernek az az érzése támadhat, hogy ténylegesen egy a természettel, melyet lépéseinek ritmusa, légzése, csendes szemlélése koronáz. Szelíd mozdulatsor ez, mely betölti a szívet és gyönyörködteti a szemet. Festői tájakon, zöldbe burkolt réteken lépdelni, illatos virágok illatát szívni, hallgatni a madárcsicsergést, és kémlelni a tájat rendkívül pihentető. Ilyenkor még a hétköznapok is ünnepélyessé formálódnak, nyugodtabbnak, egészségesebbnek, és igen: szelídebbnek érezzük magunkat ilyenkor.
Pusztítjuk a környezetünket. Az esetek többségében ez a romboló magatartásunk meglehet, nem szándékos, mégis nem szükséges kutatásokat végeznünk ahhoz, hogy észrevegyük a negatív utóhatásokat. Pedig a levegő, a víz, a természeti erőforrások, az élőlények mindannyiunk felelőssége alá tartoznak. Bolygónk népességének gyarapodása egyértelműen magával hozza a megnövekedett igényeket is. Egyre több erdőt irtunk ki annak érdekében, hogy növényeket ültessünk, legelőket biztosítsunk az állatoknak. Nem beszélve a ma már nem luxus eszközként kezelt gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról, és a globális felmelegedés egyre erőteljesebbé válásáról.
Kezdődik a 134. országos énekesmadár-etetési szezon, amely az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, márciusig tart.
A modern városokban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra és a környezetbarát megoldásokra. Az építészetben az egyik ilyen innovatív megoldás a zöldtetők alkalmazása. De mi is pontosan a zöldtető, és milyen előnyökkel jár a városok és lakóik számára? Ebben a cikkben bemutatjuk a zöldtetők fajtáit, előnyeit és kihívásait, továbbá megvizsgáljuk, hogyan járulnak hozzá a városi életminőség javításához.
Kinek ne akadna meg a szeme azokon a mutatós dekoranyagokon és szalvétákon, amelyeken az őszi erdő és élővilága látható? A sünök, a baglyok és a rókák régóta kedvelt szimbólumai ennek az időszaknak, ami miatt számos dekoratőr is dolgozik ezekkel az elemekkel.
Peter Kahn a Washingtoni Egyetem pszichológia professzora hosszú évekig kutatta azt a kérdést, hogy milyen kapcsolat van az ember és a természet között, és miért van az, hogy a technológiai prosperálással párhuzamosan a természet egyre csak visszahúzódik, pusztul? A természet sokak életében már csak a David Attenborough-féle filmeken át szűrődik be a nappaliba, ahol nincs a biztonságos távolságban lévő állatoknak sem szaga, sem különösebb köze a szemlélőhöz. Ez az úgynevezett „technológiai természet” jelensége.
Az őszi atmoszféra mindig magával ragadott. Körülnézve az az érzés lesz úrrá rajtam, mintha folyamatosan készülne valami. A búcsúzás, mintha ott rejtőzne a sárga lombok között, a melankólia mégsem válik csapongóvá, mert a színek, illatok megfűszerezik, és a sóhajokba szinte észrevétlen szövik bele az új reményeket is. Már évek óta figyelem, hogy ebben a nyárbúcsúztató, álmatag időszakban mintha inkább „befelé” élnék, többet töprengenék időről, elmúlásról. Furcsamód, számomra inkább éppen az évnek ez a szakasza hozza el a visszatekintés igényét, a summázást, a tapasztalatok áttekintését, és a tanulságok levonását.
Egy új, magyar kutatók közreműködésével megjelent nemzetközi tanulmány szerint megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben, ezért sürgős cselekvésre hívják fel a döntéshozók figyelmét.
A lakosság is segítheti a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentését.