Hogyan takarékoskodjunk sikeresen?
A jelentős áremelkedéseket már nem lehet a véka alá rejteni, hiszen az üzemanyagáraktól a lakhatáson át az élelmiszerekig minden területen a saját bőrünkön tapasztalhatjuk ezt a pénztárca-marcangoló tényt. A jelenlegi (piac)gazdasági helyzetben, a szinte napi rendszerességgel beékelt árnövekedések kiszámíthatatlanságában már sokkal kevesebbet beszélünk hosszú távú tervekről. Jogosan merülhet fel az a kérdés is, hogy: miképpen tudjunk olyképpen takarékoskodni, hogy mindez ne formálódjon aszkézissé, hogy emberhez méltó módon élhessük az életünket?
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felületén a tavalyelőtti adatokra és kutatásokra hivatkozva azt olvashattuk, hogy a hazai háztartások többsége alig egy hónapig bírna ki egy fizetés nélküli időszakot. A világjárvány óta pedig egyre több áthidaló időszakot kellett megélni vagy átvészelni. A megtakarítási szokásokat is egyértelműen érintette az elmúlt időszak pénzügyi hektikussága, így az is kiderült, hogy az a korosztály (jellemzően a 30-59 évesek), akiknek a megtakarítása korábban akár több hónapos áthidaló időszakra is fogódzót kínált, mentsvárként szolgált, ma már nem, avagy kevésbé tud takarékoskodni. A pénzügyileg tudatos emberek valamivel több mint 30 százaléka, igyekszik fenntartani a rendszeres spórolás szokását. Vannak, akik a havi bevételek, fizetések hó végén fennmaradó összegét teszik félre, mások pedig csak akkor „fizetik ki magukat”, ha extra, kiegészítő bevételhez jutnak. A pénzügyi szakértők szerint azonban az egyre bizonytalanabbá formálódó financiális helyzetben alapvető kérdés a megtakarításról való gondoskodás.
A megélhetési költségek növekedése világméretűvé duzzadt, és ez különösen a mérsékeltebb jövedelemmel rendelkező családok, háztartások életvitelét, mindennapjait érinti. Az árnövekedéseket és a béremeléseket pedig több tényező is erőteljesen befolyásolja (pl. lassú gazdasági növekedés, globális verseny, munkaerőpiaci változások, vásárlóerő és -kedv csökkenése – annak a tapasztalása, hogy a korábbiakhoz képest a pénzünkből ma már sokkal kevesebbet tudunk vásárolni).
Mivel mindenki igénye, bevétele, vásárlási stílusa, ízlése és mentalitása különbözik, mégis találhatunk néhány spórolási támpillért, melyek segítségül hívhatók egy anyagilag nagyobb kihívások elé állító időszakban. Most kiragadunk ezek közül néhányat ihletforrás gyanánt:
Készítsünk költségvetési tervezetet, melyben meghatározzuk az élelmiszer vásárlásra szánt összeget. Bár rendkívül fontos, hogy minőségi ételek kerüljenek az asztalra, mégis törekedjünk a pénztárcakímélő módszerek mellett voksolni.
Egy precízen átgondolt, heti étkezési terv megfontoltabb vásárlóvá tesz bennünket, ugyanakkor a pénz szippantó impulzusvásárlásoktól is megóv bennünket. A receptkeresések során érdemes figyelembe venni a különféle élelmiszerboltok heti akciós szórólapjait is. És ne feledkezzünk meg a tudatos vásárlóvá érés aranyszabályáról sem: soha ne menjünk üres gyomorral vásárolni!
A legjobb ár-érték arány meghatározása érdekében ne ódzkodjunk az élelmiszerár-összehasonlító oldalak használatától – például az Árfigyelő oldal vagy app formájában, ahol a különféle termékek (tejtermékek, húsfélék, zöldségek, gyümölcsök, kenyérfélék és tartós élelmiszerek) között fellelhetjük a legkedvezőbb árral szolgáló áruházakat. Mindezt anélkül, hogy egyik üzletből a másikba rohangálnánk. Ha konkrétan tudjuk, hogy mit szeretnénk beszerezni, a keresett termék nevét beírhatjuk a keresőbe, így leszűkíthetjük a keresés folyamatát.
Az ürömben örömöt is tudunk keresni, hiszen a megugrott üzemanyagárak miatt heti néhány alkalommal – természetesen távolságtól és lehetőségtől függően – akár ki is iktathatjuk a személygépkocsival történő közlekedést, és helyettesíthetjük sétával, kerékpárral. Így az egészségünknek és a pénztárcánknak is kedvezünk. Természetesen a közlekedés további számos takarékos módjával élhetünk, például: ha lehetőségünk van rá, akkor kérjünk pár nap home office megoldást; választhatjuk a tömegközlekedést vagy élhetünk akár a telekocsi – car –sharing, carpooling - kínálta lehetőséggel is.
Érdemes megfontolni a 19. század egyik neves pedagógusának, Kalocsa Rózsának, abbéli tanácsát, hogy: ne vásároljunk addig semmit, míg meg nem gondoljuk, vajon nem volna-e a megvásárolni óhajtott áru nélkülözhető.
