2017.09.14. 09:58:54 10179 247

Hagymanapot rendeznek Ópusztaszeren
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Hagymanapot rendeznek szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a skanzenben az is kiderül, hogyan készül a hagyományos hagymaleves - tájékoztatta Kodácz Csengele, az intézmény marketingvezetője az MTI-t.

Ópusztaszer | Fotó: wikipedia - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Ópusztaszer | Fotó: wikipedia

A dél-alföldi régióban a vörös- és fokhagymatermesztésnek évszázados hagyományai vannak. A levéltári adatok szerint Makó környékén már 1760-ban nagy mennyiségben termelték e zöldségféléket, s voltak olyanok, akik kizárólag ezzel a növénykultúrával foglalkoztak. Ám nemcsak a hagyma termesztése, de a hagymapucolás, s a kereskedelem is sokaknak megélhetést biztosított a Maros-parti városban.

A makói hagymát kedveltté tette, hogy erős tömör héja miatt jól szállítható és hosszú ideig eltartható. Az 1888-as brüsszeli világkiállításon a különleges íz- és illatgazdagságával, és rendkívül magas szárazanyag-tartalmával világhírt vívott ki magának, és aranyérmet szerzett.

Szombaton az életre kelt skanzenben az egykori hagymások mindennapjaiba tekinthetnek be a látogatók. A makói parasztháznál a vendégek megismerhetik a hagyományos hagymaleves receptjét, és természetesen megkóstolhatják az elkészült ételt. Kiderül, hogyan kell sütni kemencében a kenyeret, a vállalkozó kedvűek bútort festhetnek, elleshetik a fafaragók titkát, a Nomád Parkban pedig tizedik századi tevékenységeket, nemezelést, rokkázást, kézi orsózást próbálhatnak ki. Kora délután a vendégek honfoglalás kori lovasbemutatót is láthatnak, a skanzenbe visszatérve pedig lilahagymás zsíros kenyérrel csillapíthatják éhségüket.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Kávéházak és írók – ahol gondolatok születnek

A kávéház mindig is több volt egyszerű találkozóhelynél. A gőzölgő csészék, a lassan járó idő, a halk zsongás és a nyikorgó székek világa sajátos alkotóműhellyé vált azok számára, akik történeteket, gondolatokat vagy eszméket kerestek. Itt születnek a mondatok, amelyeket később könyvek őriznek, és itt bomlanak ki azok a gondolatok is, amelyek egy ember életét vagy akár egy korszak szellemét alakítják. A kávéház az írók egyik legősibb szentélye – egy csendes, de élő laboratórium, ahol a világ megfigyelhető, átírható és újrateremthető.

A lassú olvasás öröme – könyvek, amiket ízlelni kell

A mai, meg nem álló világban, ahol az információk gyorsabban érkeznek, mint ahogy feldolgozhatnánk őket, a lassú olvasás olyan élmény, mint egy hosszúra nyúlt vasárnapi reggeli: megengedő, nyugodt, mélyre ható. Ez az olvasási mód nem a teljesítményről szól, nem arról, hány könyvet „pörgetünk végig” egy év alatt, hanem a szöveg ízleléséről, a mondatok zamatáról, a gondolatok lassú kibomlásáról.

A mindennapi rítusok – apró szokások, amik kultúrát teremtenek

Az élet nagy pillanatai mellett a hétköznapok apró mozzanatai adják meg a ritmust, ami végül formálja a személyes és közösségi kultúrát. Egy reggeli kávé lassan, tudatosan elfogyasztva, a közös vacsora minden este, vagy akár a hétvégi séta a parkban – mind apró szokások, de ha rendszeresen ismételjük őket, összekapcsolják a múltat, a jelent és a jövőt, és értéket adnak a mindennapoknak.