Gyümölcsturmix, gyümölcslé vagy szilárd gyümölcs
Egy kutatás szerint a gyümölcsfogyasztás egészségi hatását nemcsak a mennyiség, hanem a fogyasztás formája is jelentősen befolyásolja.
A Frontiers in Nutrition folyóiratban megjelent új tanulmány több mint 400 ember gyümölcsfogyasztási szokásait és azok egészségi hatásait vizsgálta. A résztvevőket 4 csoportba sorolták: alkalmi gyümölcsfogyasztók, gyümölcslé-fogyasztók, turmixfogyasztók, illetve egész vagy szeletelt szilárd gyümölcsöt fogyasztók. A legkedvezőtlenebb egészségi mutatókat a gyümölcsöt ritkán fogyasztóknál mérték, míg a második legrosszabb eredményt a gyümölcslé-fogyasztóknál tapasztalták. Az előbbi csoportban voltak a leggyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás, míg a gyümölcslé-fogyasztóknál magas koleszterinszint és cukorbetegség fordult elő nagyobb arányban, de a testtömegindex is magasabb volt.
A vizsgálat mentális egészségi összefüggéseket is feltárt: a kevés gyümölcsöt fogyasztók és a gyümölcslevet előnyben részesítők több mentális problémáról, alacsonyabb energiaszintről és rosszabb alvásminőségről számoltak be. A gyümölcslé-fogyasztóknál mérték a legalacsonyabb energiaszintet és a legrosszabb alvásminőséget, ami összefügghet azzal, hogy a gyümölcslé biztosítja a legkevesebb energiát a gyümölcsfogyasztási formák közül.
A kutatók szerint a hatásbeli különbségeket főként a rosttartalom okozza: míg a gyümölcslé előállítása során a rostok jelentős része elvész, a turmixok megőrzik azokat, miközben egyes tápanyagok hasznosulását is javíthatják. A gyümölcsök emellett fontos vitamin- és antioxidáns-források, amelyek hozzájárulhatnak a krónikus betegségek megelőzéséhez. A szakértők szerint ugyanakkor a mértékletesség kulcsfontosságú: az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata maximum napi 150 ml gyümölcs- és zöldséglé fogyasztását javasolja — írja az Euronews.
Forrás: Nébih
