Egyre több gyógyszer-hatóanyagokkal hamisított méz tűnik fel az EU piacán
Az EU RASFF rendszeréből származó értesítések elemzése azt mutatja, hogy a mézben és a mézalapú termékekben – az állatgyógyászati készítményekből származó szermaradványok után – a második leggyakoribb kémiai veszélycsoportot a merevedési zavarokat csökkentő gyógyszerekből ismert, illegálisan hozzáadott hatóanyagok jelentik.
A Molecules tudományos folyóiratban megjelent cikk szerzője, a lengyel Warmia és Mazury Egyetem munkatársa a 2014 februárja és 2026 júniusa közötti, mézzel kapcsolatos RASFF adatokat elemezte. Összesen 93 méhészeti termékekkel kapcsolatos bejelentést azonosított, amelyek közül 79 mézet érintett. A bejelentések 65%-át (51 értesítés) kitevő kémiai veszélyek között állatgyógyászati szermaradványokkal, szürke-anotoxinokkal, növényi alkaloidokkal, élelmiszer-adalékanyagokkal és PDE-5 inhibitorokkal kapcsolatos problémák is voltak. A RASFF adatok szerint szildenafilt és tadalafilt 14 alkalommal észleltek, és minden bejelentés 2021 és 2026 között történt, ami a probléma mértékének jelentős növekedésére utal. Csak 2026 első felében 3 esetet jelentettek, többet, mint a teljes 2025-ös évben. A szildenafilt és a tadalafilt tiszta mézben, mézpasztákban, méz alapú étrend-kiegészítőkben és ún. afrodiziákum-mézrudakban azonosították, a termékek főként Törökországból, Thaiföldről, Malajziából és Szíriából származtak. A szildenafil koncentrációja egy szíriai méztermékben található kb. 0,007 mg/g-tól egy törökországi étrend-kiegészítőben talált 6,17 mg/g-ig terjedt. A legaggasztóbb egy thaiföldi étrend-kiegészítő volt, amelyben az ajánlott napi adag (egy 20 g-os tasak) szildenafilból a maximális terápiás dózis több mint kétszeresét kitevő mennyiséget tartalmazott, és emellett találtak benne a terápiás dózistartományon belüli mennyiségű tadalafilt is. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztó tudtán kívül két különféle vényköteles szert is beszedhetett egyszerre.
A szildenafil és a tadalafil nemkívánatos jelenléte az élelmiszerekben különösen veszélyes. Ezeket az összetevőket általában nem tüntetik fel a termékeken, így a kiszolgáltatott és tájékozatlan fogyasztók anélkül szedik őket, hogy tudnának a nitrátokkal, alfa-blokkolókkal vagy alkohollal való kölcsönhatásokról, ami szív- és érrendszeri szövődményekhez vezethet. Korábban már jelentek meg cikkek a szakirodalomban az ilyen méztermékek fogyasztását követő súlyos mellékhatásokról, ide értve az akut keringési zavarokat és a retinopátiát (a szem ideghártyájának károsodása, amelyet leggyakrabban tartósan magas vércukorszint vagy magas vérnyomás okoz). A szerző hangsúlyozza, hogy a RASFF-adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, független piaci tanulmányok ugyanis jelentősen magasabb hamisítási arányokat mutattak ki (akár a minták 38-55%-ában is). Mindez azt jelzi, hogy a nem EU-ból származó mézeknél célzott ellenőrzésekre lenne szükség a PDE-5-gátlók jelenlétének kimutatására, valamint tájékoztató kampányokra, amelyek figyelmeztetnek az ilyen termékek látszólagos „természetes jellegére” — idézi a FoodFakty.
Forrás: Nébih
