Beszélgetés önmagunkkal
Előfordul, hogy hangosan kimondjuk, amit éppen csinálunk, végiggondolunk egy problémát, vagy akár vitát folytatunk valakivel úgy, hogy közben egyedül vagyunk. A magunkban beszélés sokkal gyakoribb jelenség, mint gondolnánk, és önmagában egyáltalán nem jelent problémát. A belső beszéd a gondolkodás egyik fontos eszköze lehet.
A gondolataink gyakran szavakká alakulnak
Amikor fejben megfogalmazunk egy mondatot, tulajdonképpen beszédet használunk a gondolataink rendezésére. Megtervezhetjük vele a következő lépést, végigvehetünk egy döntési lehetőséget, vagy akár felidézhetünk egy korábbi beszélgetést. A belső beszéd különösen hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor több információt kell egyszerre átlátnunk. Ha például hangosan vagy gondolatban megfogalmazzuk, hogy „először ezt intézem el, aztán jöhet a másik”, könnyebben követhetővé válik egy bonyolult feladat.
A hangos beszéd még tovább segíthet
Nem minden magunkkal folytatott beszélgetés marad a fejünkben. Sokan hangosan is kimondják a gondolataikat, amikor egyedül vannak. Ez segíthet abban, hogy egy problémát más szemszögből lássunk, hiszen a kimondott mondat már nem csak egy gyorsan változó gondolat. Ezért lehet hasznos például egy nehéz döntést hangosan végiggondolni. A kimondott érvek és ellenérvek között könnyebb észrevenni az ellentmondásokat, hiányzó információkat vagy azt, hogy valójában mi zavar bennünket.
A gyerekeknél különösen látványos
A hangos önmagunkhoz beszélés gyermekkorban még gyakoribb. A gyerekek játék közben gyakran kommentálják, amit csinálnak, utasításokat adnak saját maguknak, vagy szerepeket játszanak el hangosan. Ez a fejlődő gondolkodás természetes része. Felnőttként a belső beszéd többnyire csendesebbé válik, de nem tűnik el. Sőt, stresszes vagy összetett helyzetekben ismét gyakoribbá válhat. Ilyenkor a saját gondolataink verbalizálása segíthet a feladat strukturálásában és az érzelmek rendezésében is.
Mikor érdemes odafigyelni?
Az önmagunkkal való beszéd tehát önmagában teljesen hétköznapi jelenség. Nem ugyanaz azonban, mint amikor valaki olyan hangokat hall, amelyeket nem saját gondolataként él meg, vagy amelyek kívülről érkezőnek tűnnek. Ilyen esetben már érdemes szakember segítségét kérni. A hétköznapi belső beszéd ezzel szemben inkább egyfajta mentális eszköz: segít tervezni, emlékezni, dönteni és rendszerezni. Néha pedig egyszerűen csak hangot ad annak, amit egyébként is gondolunk.
