Az EU-tagországok lakosai nincsenek tisztában a tengeri halak fogyasztásának kockázataival
Egy új felmérés szerint Európa-szerte általános a magas higanytartalmú halak fogyasztása, mivel a fogyasztók jobban ismerik az egészségügyi előnyöket, mint a lehetséges kockázatokat.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) átfogó felmérése azt vizsgálta, milyen gyakran fogyasztanak az uniós polgárok magas higanytartalmú tengeri élelmiszereket, illetve mennyire vannak tisztában a nemzeti táplálkozási ajánlásokkal — írja a New Food Magazine. Az Európai Bizottság felkérésére készült kutatásnak az volt a célja, hogy feltérképezze a fogyasztási szokásokat a magas higanytartalmú halfajokra vonatkozó iránymutatások módosítását megelőzően, illetve azt követően. A vizsgálat elsősorban a nagy testű ragadozó halakra – például a cápára, a kardhalra és egyes tonhalfajokra – összpontosított, amelyek életük során jelentős mennyiségű higanyt halmoznak fel. A 2023 tavaszán az EU 27 tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában végzett felmérést 15 országban célzott vizsgálat egészítette ki. A kutatásban magas arányban vettek részt várandós és szoptató nők, hogy a fejlődő magzatok higanynak való kitettségét is vizsgálni tudják.
Az eredmények szerint a válaszadók egyharmada (a serdülők és a felnőttek 34%-a, a várandós nők 33%-a) hetente legalább 3 alkalommal fogyaszt magas higanytartalmú (1,0 mg/kg) halakat — ez meghaladja a legtöbb nemzeti ajánlásban szereplő mennyiséget, mivel azok e fajok fogyasztását heti 1-2 adagra korlátozzák vagy alacsonyabb higanytartalmú fajok (0,3-0,5 mg/kg) választását javasolják. A várandós nőknek különösen azt ajánlják, hogy a nagy ragadozó halakat kisebb, kevesebb higanyt tartalmazó fajokkal cseréljék le.
Bár a tengeri halak fogyasztása jelentős táplálkozási előnyökkel jár, az EFSA kiemeli, hogy a higany – különösen a metil-higany – kockázatot jelenthet a magzatok és a kisgyermekek idegrendszeri fejlődésére. A felmérés rámutat arra is, hogy a fogyasztók körében az egészségügyi előnyök ismertebbek, mint a lehetséges kockázatok, ami indokolttá teszi a célzottabb lakossági kommunikációt.
Forrás: Nébih
