Az emlékrendezés kulcsa: Ismerd meg az idősejteket
Az emberiséget legalább annyira foglalkoztatja a múlt feltárása, mint a jövőbeli események megjóslása. A múltban éléssel ellentétben azonban tudományos alapon vizsgálódva jelenünkkel és jövőnkkel kapcsolatos fontos felfedezésekre is sor kerülhet. Terítéken a memória!
Hoppá, hol is van a kocsikulcs? Ebből ismét késés lesz! Hacsak gyorsan időrendbe nem tudjuk szedni, az elmúlt órák vagy napok eseményeit. Ha kiderül, hol is láttuk utoljára a keresett tárgyat, el is tudunk indulni! Ennek a visszatekintő folyamatnak a mikéntje sokáig kész rejtély volt a területet kutató szakemberek előtt, azonban a memóriakutatás területén nemrégiben kulcsfontosságú felfedezést tettek.
Az emberi agy időbeli tájékozódása
Az emberi agy mély rétegeibe ültetett elektródákkal mért vizsgálatok alatt kiderült, hogy az egymást követő emlékképek tárolásakor a sejtek nem csupán tartalmat kódolnak. Pontosabban az aktív neuronok 70 %-a ténylegesen úgy működik, ahogy korábban feltételezték, azonban a másik 30 százalékának a tárolt képek időrendi sorrendbe rendezése a feladata. Ezeknek a tudósok idősejtek elnevezést adták.
Arra még nem derült ki, hogy az időbeli információk eléréséhez az időcellák hogyan hívják elő a szükséges időtartamú időszak kezdete és vége közé eső emlékfoszlányokat.
Az emlékek időrendiségének rögzítéséért és felidézéséért felelő idegpálya működését egy - a külső világtól független - belső “időáramlás” teszi lehetővé. Az epizodikus memória visszaemlékezéskor a mi, mikor és hol történt kérdéstrióra keresi a választ; az idősejtek pedig értelemszerűen az emlék idejét segítik beazonosítani a folyamat során.
Az időcellákról azt feltételezik, hogy más típusú információkat is rögzítenek ezeken az epizodikus emlékek kódolásához szükséges adatokon kívül, pl. egyes idegkutatók szerint az idősejtek szerepet játszhatnak abban is, miként érzékeljük az idő múlását.
Az emlékek kódolása mindenesetre valóban egy elképesztően bonyolult agyi folyamat, amelynek pontos megértése és feltárása jó úton halad.
Forrás: www.the-scientist.com