2022.04.19. 12:15:00 7374 245

Az emlékrendezés kulcsa: Ismerd meg az idősejteket
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Az emberiséget legalább annyira foglalkoztatja a múlt feltárása, mint a jövőbeli események megjóslása. A múltban éléssel ellentétben azonban tudományos alapon vizsgálódva jelenünkkel és jövőnkkel kapcsolatos fontos felfedezésekre is sor kerülhet. Terítéken a memória!

Készülő emléknapló - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Készülő emléknapló

Hoppá, hol is van a kocsikulcs? Ebből ismét késés lesz! Hacsak gyorsan időrendbe nem tudjuk szedni, az elmúlt órák vagy napok eseményeit. Ha kiderül, hol is láttuk utoljára a keresett tárgyat, el is tudunk indulni! Ennek a visszatekintő folyamatnak a mikéntje sokáig kész rejtély volt a területet kutató szakemberek előtt, azonban a memóriakutatás területén nemrégiben kulcsfontosságú felfedezést tettek.

Az emberi agy időbeli tájékozódása

Az emberi agy mély rétegeibe ültetett elektródákkal mért vizsgálatok alatt kiderült, hogy az egymást követő emlékképek tárolásakor a sejtek nem csupán tartalmat kódolnak. Pontosabban az aktív neuronok 70 %-a ténylegesen úgy működik, ahogy korábban feltételezték, azonban a másik 30 százalékának a tárolt képek időrendi sorrendbe rendezése a feladata. Ezeknek a tudósok idősejtek elnevezést adták.
Arra még nem derült ki, hogy az időbeli információk eléréséhez az időcellák hogyan hívják elő a szükséges időtartamú időszak kezdete és vége közé eső emlékfoszlányokat.

Az emlékek időrendiségének rögzítéséért és felidézéséért felelő idegpálya működését egy - a külső világtól független - belső “időáramlás” teszi lehetővé. Az epizodikus memória visszaemlékezéskor a mi, mikor és hol történt kérdéstrióra keresi a választ; az idősejtek pedig értelemszerűen az emlék idejét segítik beazonosítani a folyamat során.

Az időcellákról azt feltételezik, hogy más típusú információkat is rögzítenek ezeken az epizodikus emlékek kódolásához szükséges adatokon kívül, pl. egyes idegkutatók szerint az idősejtek szerepet játszhatnak abban is, miként érzékeljük az idő múlását.
Az emlékek kódolása mindenesetre valóban egy elképesztően bonyolult agyi folyamat, amelynek pontos megértése és feltárása jó úton halad.

Forrás: www.the-scientist.com

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

„Szabad szappanozni…” – Erre használd a szappant a kézmosáson kívül!

Lehet szögletes, kerek, kicsi, vagy nagy, boltban vásárolt, kézműves, vagy akár házilag, általad készített. Az illatát nézve pedig a variációk száma végtelen. Naná, hogy a szappanról van szó, ami nem csak bőrünk ápolására szolgál, hanem a háztartás, otthonunk számos pontján bevethető még!

Szépítsd a kerted, töltsd fel a lelked

A kert és a kertészkedés fizikai és mentális egészségre gyakorolt számos pozitív hatásáról már többször értesülhettünk. Van azonban a kertekben valami misztikus szépség, valami őserő, amelynek mi magunk is alkotóivá, formálóivá válhatunk. Hihetetlen élmény gyönyörködni a munkánk szó szerinti és átvitt értelmű gyümölcsében és pompájában, elégedetten és elérzékenyülten mustrálni a kertünkbe varázsolt parányi paradicsomi hely folyamatosan megújuló szépségét.

Az artériákban lévő mikroműanyagok növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát

Az elszomorító tények szerint az egészségre és a környezetre egyaránt káros mikroműanyagok hatalmas mennyiségben vannak jelen. Mindenhol. Ami nem meglepő, hiszen kimutatták, hogy 2019-ben a műanyagtermékek globális szintű éves kibocsátása megközelítette a 460 millió tonna mennyiséget. Ilyenkor természetesen felmerül az újrahasznosítás kérdése, mint (vélt) mentőöv a műanyaghulladékokkal való küzdelem során. Sajnos ennek a műanyagmennyiségnek alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.