Az elhízás elleni küzdelem
Napjainkban már nem csak a klasszikusan „nagyevős” időszakokban kell tartanunk a felszaladó plusz kilók rémétől, hanem szinte bármikor. A tudatos táplálkozásra, a kiegyensúlyozott életmódra kihegyezett világunkban is sűrűn lép képbe a mérlegre állástól való ódzkodás – mely már szinte külön fóbiává nőtte magát.
Az elhízás vonatkozásában az 1975-ös esztendő fordulópontnak minősül. Hogy mi történt ekkor? A WHO válasza minderre az, hogy ekkortájt kezdett el látványosan megnövekedni az elhízottak száma, hogy aztán 2016-ra megtriplázódjon, és közel két milliárdra nőjön a túlsúlyos felnőttek aránya. A világ lakosságának döntő többségét a túltápláltság és az ebből adódó súlytöbblet fenyegeti inkább, semmint az alultápláltság. Míg néhány évtizede kizárólag a magasabb jövedelemmel rendelkező országokban kellett farkasszemet nézni az elhízással, addig manapság már a mérsékeltebb jövedelmű országok is érintettek lettek mindebben – főként a városban élők esetében.
Sajnálatos módon ennek az ellenkezőjére is akad példa. A Global Hunger Index adatai szerint az elmúlt évek sorozatos válságai – az éghajlatváltozás, a pandémia, társadalmi konfliktusok, a globálissá vált élelmiszerválság stb. – az alultápláltság mérlegserpenyőjére is látványosan ránehezedtek, amelyben a legérintettebb országoknak: Jemen, Madagaszkár, Sierra Leone, Lesotho, Libéria stb. bizonyultak.
Az elhízás fő mumusai között számon tarthatjuk, egyebek mellett: a magas zsír- és cukortartalmú élelmiszerek (túl)fogyasztását, a fizikai inaktivitásra való erős hajlandóságot, vagy éppen az ülő munka széles körben való elterjedését. Emellett pedig a társadalmi, környezeti és kulturális tényezők is sokat nyomnak a latban.
Mint oly sok területen, az elhízás elleni küzdelem során is a megelőzés minősül a legjobb stratégiának. Dr. Yasmine Ali kardiológus, adjunktus és író a Verywell Health oldalán osztotta meg szaktanácsait ezzel kapcsolatban. Aki szerint preventív hozzáállással az elhízás kiküszöbölése mellett még egy sor egészségügyi probléma kockázatát is lecsökkentjük: a szívbetegségektől a cukorbetegségen át a rákig. Az egészséges életmóddal, megfelelő aktivitással és optimális alvással már sokat tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében.
Ami az étkezési szokásokat illeti, a kardiológus azt javasolja, hogy:
érdemes bevezetni a napi ötszöri étkezést, melyben az alacsony kalóriatartalommal rendelkező, fogyási célokat támogató, magas rosttartalommal rendelkező gyümölcsök és zöldségek kapjanak hangsúlyt
erősen javasolt kerülni az üres kalóriájú feldolgozott, valamint a magas cukortartalmú élelmiszerek fogyasztását (pl. üdítők, energiaitalok, sütemények, cukorka, fagylalt stb.) – a hozzáadott cukorfogyasztást illetően a napi bevitel ne lépje túl a hat (nők esetében), illetve a kilenc (férfiak esetében) teáskanálnyi mennyiséget
ugyanakkor a cukrokat helyettesítő mesterséges édesítőszereket is korlátozni szükséges, e helyett használjunk egy természetes változatot: a mézet
a telített zsírok fogyasztása helyett az egészséges zsírok bevitelére kerüljön inkább a fókusz, melyek megtalálhatóak például az avokádóban, az olívaolajban és a diófélékben – azonban még az egészséges zsírok esetében is fontos a limitszabás
a vízfogyasztásra helyezzünk nagyobb hangsúlyt
készítsük magunk az ételeinket
próbálkozzunk meg a növényi alapú étrenddel, hiszen mindezzel jobb általános egészségnek örvendhetünk, és nagy eséllyel csökkenthetjük az elhízás kockázatát.
